Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Szabolcsi József: Az 1539-41. évi rendi mozgalom oka és céljai 300/II
AZ 1539 - 41. ÉVI KENDI MOZGALOM 313 zajlott, a magyarországi mozgalmat is mindig közép-európai nézőpontból szemlélte. Nemzetközi összefüggést keresett, látott és láttatott meg olyan esetekben is, ahol mások ezt nem tételezték fel. A kritikai elemzés feladata, hogy ezt az anyagot gondosan megrostálja, hogy kétségtelen hitelességű, bizonyított adataival támassza alá azt a végső következtetést, hogy az erdélyi rendek mozgalmának közép-európai kapcsolata is volt. Scepper szerint ugyanis a magyar rendek 1539 — 41. évi mozgalma egy messziről elágazó összeesküvés egyik szála, melynek csomópontja Bécsben és az örökös tartományok Habsburg-ellenes rendjeinek kezében összpontosult. így fogták fel a mozgalmat (legalábbis annak ellenzői) mind Szapolyai, mind Ferdinánd táborában. Scepper Szapolyai udvarában gyűjtött értesülései szerint Maylád István tagja volt annak a szövetkezésnek, amely az örökös tartományokban jött létre, s amely még Ferdinánd bécsi környezetében is megtalálható volt. Ez azonban ekkor még nagyon kezdeti szakaszában levő, titkos és csak a beavatottak által ismert mozgalom volt.67 Az európai Habsburg-ellenes mozgalomban döntő tényezőként jelentkeztek az új tanok, a reformáció eszméi. Ezek kiirtását a Habsburgok hazánkban is egyik legfőbb törekvésüknek tartották. Ennélfogva a magyarországi Habsburg-ellenes mozgalmakban is szerepet játszott az új tanok üldözése miatti elkeseredés. Ebből a szempontból nagyon tanulságos Scepper császári követ és Frangepán egri püspök 1540. július 13-i beszélgetése arról, hogy mit tapasztalt magyarországi útja során. „Elmondtam — írja a követ Emlékiratában —, hogy a nép, még inkább a nemesség mindenütt meg van fertőzve a velünk ellenkező hittel. A papok és tanítók, akikkel érintkeztem, s akikkel a latin nyelv ügyében tárgyaltam, majd mind Melanchthon Fülöp iskolájából kerültek ki. Ebből én nagyon rossz jelre következtettem. Erre az érsek azt felelte, hogy majd minden magyar elfordult a hittől, és nem törődik Istennel és a szentekkel, ós fel akarják lázítani a népet, amely még nincs úgy megfertőzve, mint a vezetők."68 Frangepán megjegyzése a reformációra, a vallásra vonatkozik ugyan, mindamellett többről van itt szó. A császári követ „rossz jelre következtet"; az egri püspök pedig arról szól, hogy „fel akarják lázítani a népet". Meg kell látnunk e szavak mögött a vallási köntösben jelentkező politikai tartalmat is, amelyek ekkor még igen határozatlanok voltak, inkább csak vágynak, forrongásnak minősíthejük azokat, nem pedig széles körű mozgalomnak. Thurzó Elek már többről tájékoztatta Sceppert., arról, hogy „Ausztria, Morva-i ox'szág, Csehország és Szilézia várják azt (ti. a mozgalomról beszél) és egyetértenek ezzel, i Ezek a cselszövések nem kis jelentőségűek, és attól lehet tartani, hogy hasonlók fogják követni egymást. Azt hallotta, hogy ezt a királyságot (mármint: Magyarországot) könynyen lehet egyesíteni a szomszédos országokkal, és úgy kormányozni, hogy sem egyik, sem másik félnek ne legyen kizárólagos befolyása rá, akár úgy, hogy a töröknek fizet adót, vagy más módon, ahogyan már meg fognak egyezni."6Э Fráter György is közép-európai kapcsolatot lát az erdélyi rendek mozgalmában. 1540. június 8-án azt mondta Sceppernek: ,,. . . ha a Maylád és Balassa által kezdeményezett összeesküvés eredményre vezetne, akkor a baj nemcsak a királyt (ti. Ferdinándot) és a magyar királyságot érné utol, hanem Ausztriát, Csehországot és Morvaországot is."7 0 Hasonló értelemben nyilatkozott maga Szapolyai János is a követ előtt. Azt mondta: „Ha az összeesküvés sikerül, akkor nemcsak őt kergetik el, hanem hasonló lesz ' a sorsa Ferdinándnak is, és nemcsak a magyarországi részről kergetik el, hanem a többi országból is."7 1 Frangepán Ferenc egri püspök szerint: „Nencsak a magyarok, de az örökös tartó, mányokban és szomszédos országokban is vannak olyanok, akik a törökhöz húznak-A magyarok példáját Ferdinánd tönkretevésében aztán követik Ausztria, Csehország és Szilézia főnemesei, akik arra törekednek, hogy hatalmukat őfelsége kárára megerősítsék, hogy egy napon végrehajtsák a királyelleni tettüket, hogy egyesítsék az összes országokat, és mindezért a töröknek bizonyos adót fizessenek."7 2 Frangepán érsek túloz, amikor arról szól, hogy az osztrák, morva, cseh és sziléziai rendek „Ferdinánd tönkretevésében követik a magyarok példáját". A mozgalom ekkor még nem lépte túl a kapcsolatfelvétel latolgatását. Vagyis a magyar rendek mozgalmának külföldi kapcsolata csak annak tendenciájában, kibontakozási irányában e7 Szilágyi Sándor: Erdélyország uo. " Brüsszeli Okmánytár II. köt. 84. 1. "Uo. 78. 1. Uo. 80. 1. " Uo. 83. 1. "Uo. 84-86. 1.
