Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
932 BALOGH SÁNDOB. Az SzDP és a FKGP közötti viszony szeptember második felére határozottan romlott. Sőt, esetenként elég éles formát öltöttek az ellentétek. A Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárt ellentétei is fokozódtak a választási kampány időszakában. Átmenetileg még Kovács Imre és a párt jobbszárnyának más képviselői is lényegében felfüggesztették a Kisgazdapárttal való „érintkezést". A Nemzeti Parasztpárt azonban nemcsak baloldali politikája miatt vált a kisgazdapárti támadások céltáblájává, hanem azért is, mert veszélyeztette, illetőleg csökkentette a Kisgazdapárt vidéki választási kilátásait.21 3 Szeptember közepén a Kisgazdapárt belpolitikai válsággal fenyegető fellépése Erőss János belügyi államtitkársága ügyében közvetlenül irányult mind a NPP, mind a MKP ellen. A Kisgazdapárt által személy szerint is támadott Erdei Ferenc mellett azonban ez alkalommal a NPP vezetősége egységesen állt ki.21 4 A Nagy Ferenc által meghirdetett paraszt-sztrájk követelését a Nemzeti Parasztpárt is visszautasította. A Szabad Szó 1945. szeptember 20-i számában kapcsolódott be a paraszt-sztrájk körüli kommunista-kisgazdapárti vitába és élesen elítélte Nagy Ferenc álláspontját. Ezt követően lényegében kisgazdapárti parasztpárti sajtópolémia keletkezett.21 5 A kisgazdapárti politikumok a választási gyűléseken legtöbbször azzal vádolták a NPP-t, hogy az a Kommunista Párt egyszerű fiók-szervezete. Ennek a vádnak a hangoztatásával főleg a szegényebb és az újonnan földhözjuttatott parasztokat próbálták eltávolítani a Nemzeti Parasztpárttól. Nem kis helyet kapott a kisgazdapárti választási propagandában az a vád is, hogy a NPP — a Kommunista Párthoz hasonlóan — szintén kolhozt akar a falun. A kisgazdapárti vádakat a parasztpárti vezetők nem hagyták megválaszolatlanul. A Nemzeti Parasztpárt a FKGP jobboldali megnyilatkozásaival szemben sok tekintetben a Kommunista Pártéval megegyező magatartást tanúsított és taktikát követett. Sőt, a parasztpárti bírálatok nem egyszer még a kommunistákénál is élesebbek voltak.21 6 A két párt közötti kapcsolatokat még az is bonyolította, hogy a Parasztszövetség révén egyes helyeken a Kisgazda -213 A kisgazda sajtó a kommunista párt mellett főleg a parasztpárti belügyminisztert és rajta keresztül a NPP-t támadta a legélesebben. A Kis Újság „Interpelláció a belügyminiszterhez" c. cikkében Erdei Ferencen kérte számon a választójogi törvénynek a budapesti községi választásokra való alkalmazását (Kis Újság, 1945. szept. 22.). De ugyanez a lap néhány nappal később szinte minden megkülönböztetés nélkül bírálta a parasztpárti belügyminisztert és a Kommunista Pártot a választási gyűlések megzavarása miatt (Kis Újság, 1945. szept. 26.). 214 PI. Arch. 284. f. XIII. es. 215 Kis Újság, 1945. szept. 23. 216 Erdei Ferenc a kaposvári választási gyűlésén elmondott beszédében a Nemzeti Parasztpártnak a többi párthoz való viszonyát elemezve azt hangsúlyozta, hogy „harcban állunk a kisgazdapárttal, illetve annak jelentős részével. A kisgazdapártot más osztálybeliek vezetik. Csalás van itt, történelmi csalás. A parasztok igazi vezetőket akarnak. Ezeket kell kiválasztani. A kommunista párttal igen gyakran egy oldalon találjuk magunkat, különösen a faliakban. Ezért azt mondják egyesek, hogy a Nemzeti Parasztpárt a Kommunista Párt, fiókja. Kezdő párt vagyunk, de igyekszünk dolgozni." (Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. Kiadja Pécs mj. Város Tanácsa VB Művelődési Osztálya. Pécs. 1969. 86. 1. Fehér István: A népi demokratikus forradalom kibontakozása Dél-Dunántúlon az 1945. évi őszi nemzetgyűlési választásokig.) A Kisgazdapárttól azonban nemcsak Erdei határolta el magát, de Veres Péternek is az volt a véleménye, hogy a parasztságnak semmiféle közössége nem lehet azzal a Kisgazdapárttal, amelynek vezetésében a gazdag paraszti elem dominál (PI. Arch. 284. f. VII. es.).
