Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 903 földön, öntudatos szabad parasztság".11 1 A dolgozó parasztság megnyerésének parasztpárti célkitűzését szeptember második felében egy másik jelszó egészítette ki, amely úgy hangzott, hogy „parasztegység a Parasztpártban". Ennek a jelszónak a meghirdetése azonban nem egyszerűen a Kisgazdapárttól való világosabb elhatárolódást jelentett, hanem egyúttal arra való utalást is, hogy a Nemzeti Parasztpárt a parasztság mely rétegeit kívánta maga mögött felsorakoztatni. Erre annál is inkább szükség volt, mert a NPP korábban mindenekelőtt a földnélküli szegény- és kisparasztság képviselőjének tekintette magát. A földosztás végrehajtásának következményei és a parasztság megnyeréséért vívott küzdelem tapasztalatai azonban arról győzték meg a párt vezetőit, hogy az említett paraszti rétegek mellett a középparasztságot is, tehát a dolgozó parasztság egészét kell beszervezniük a pártba, vagy legalábbis a párt befolyása alá vonni. Ez a gondolat egyébként már augusztusban kifejezésre jutott az Erdei Ferenc által a parasztpárti gyűlések előadói részére készített beszéd-vázlatban, ahol a NPP úgy szerepelt, mint „a magyar parasztság pártja".11 2 A párt politikájában bekövetkezett módosulásnak azonban először Veres Péter és Kovács Imre adott hivatalosan hangot 1945 szeptember végén a nagy nyilvánosság előtt, a NPP budapesti választási gyűlésén.11 3 A Nemzeti Parasztpárt szociális bázisának fentebbi módon történő kiszélesítésére irányuló törekvések azonban csak részben konkretizálódtak a választási programban. A párt választási programjának középpontjába a földreformmal kapcsolatos kérdéseket állította. A NPP a földreform végrehajtását csak az első lépésnek tekintette a parasztság helyzetének megjavítása tekintetében. Sőt, azt is világosan leszögezte, hogy a földreform végrehajtásával, a kiosztható földek korlátozott mennyisége miatt, csak részben lehetett a jogos igényeket kielégíteni. A párt az új birtokosoknak vetőmag-ellátást, állatállomány-juttatást és mezőgazdasági felszerelések biztosítását követelte. Síkra szállt továbbá a paraszti beruházásokhoz szükséges hosszú lejáratú és kamatmentes kölcsönért, valamint a mezőgazdasági gépgyártásnak a paraszti kisbirtok igényeihez való alkalmazkodásáért. A Parasztpárt a Hangyával, a Futurával és a Hombárral szemben a dolgozó parasztság gazdasági felemelkedését elősegítő „igazi" termelő- és fogyasztási szövetkezetek létrehozását sürgette. De ezzel egyidejűleg határozottan visszautasította a „földesurak érdekeit szolgáló" kolhozpropaganda vádját, és a belterjes gazdálkodást folytató, egyéni művelésen alapuló, a parasztság magántulajdonára épülő kisbirtok-rendszer fenntartása mellett foglalt állást. Sőt, a kolhozrendszer bevezetésével kapcsolatos jobboldali rágalmakat a Kommunista Párttal kapcsolatosan is visszautasította, amikor azt hangsúlyozta, hogy „a Magyar Kommunista Párt harcolt velünk együtt a legélesebben azért, hogy a föld azé legyen aki megműveli, éppen azokkal a reakciós erőkkel szemben, akik azt a hírt terjesztik, hogy mi kolhozokat akarunk".11 4 A parasztság érdekvédelmével kapcsolatos parasztpárti álláspont szinte szószerint megegyezett a MKP választási programjának idevonatkozó részével, ugyanis mind a két párt azt kívánta, hogy a földigénylő bizottságok alakul-111 A Nemzeti Parasztpárt Kiskátéja. Bpest, Sarló. é. n. 4. 1. 112 PI. Arch. 284. f. XII. es. 113 Szabad Szó, 1945. okt. 2. 114 A Nemzeti Parasztpárt Kiskátéja. 34. 1.
