Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 893 párti sajtó ütött meg olyan hangokat, amelyek a parlamentben inkább csak lehalkítva jutottak kifejezésre.8 9 A Kisgazdapárt mellett azonban a nyugati nagyhatalmak sem tanúsítottak a választójogi törvény elfogadása után egyelőre'túlságosan nagy bizalmat a magyarországi választások iránt. Ez derült ki egyébként nemcsak a külügyminiszterek londoni értekezletéből, hanem a budapesti brit politikai misszió vezetőjének a véleményéből is, aki ugyancsak nem látott garanciát az elkövetkező választások tisztaságát illetően, elsősorban a politikai rendőrség működése és az internálások miatt. A fentebbi véleményéhez azonban „jóindulatúan" azt is hozzáfűzte, hogy Magyarországon nem' is kívánható egyik napról a másikra olyan demokrácia létesülése, mint azokban az államokban, ahol az már az illető ország születése óta létezik.9 0 3. A politikai pártok közvetlen választási előkészületei, programjai és jelszavai A választójogi törvény elfogadása után már aligha maradhatott kétség aziránt , hogy a budapesti törvényhatósági választások után nem sokkal később a nemzetgyűlési választásokra is sor kerül. Mielőtt a nemzetgyűlési választások időpontját a belügyminiszter hivatalosan nyilvánosságra hozta volna, feltétlenül tisztázni kellett azt, hogy a Függetlenségi Front pártjai mellett indulnak-e egyáltalán, és ha igen, mely pártok indulnak a választásokon. A választójogi törvény elvileg lehetővé tette más pártok indulását is. E pártok választásokon való indulását azonban a törvény az Országos Nemzeti Bizottság hozzájárulásától tette függővé. Az Országos Nemzeti Bizottság 1945. szeptember 17-i ülésén bírálta el a választásokon résztvenni kívánó pártok kérelmét.9 1 Az Országos Nemzeti Bizottság minden különösebb vita nélkül engedélyezte a Magyar Radikális Párt indulását. Korántsem volt azonban ilyen egyszerű döntést hozni a Demokrata Néppártot illetően. Hiszen Demokrata Néppárt elnevezéssel két kérelem is érkezett az Országos Nemzeti Bizottsághoz. Az egyiket Barankovics István, a másikat gróf Pálffv József nyújtotta be. Az Országos Nemzeti Bizottság Barankovics kérelmét fogadta csak el, nyilván azzal a meggondolással, hogy a Barankovics-féle Demokrata Néppárt várhatóan baloldalibb színezetű lesz, és valamelyest lazábbak a kapcsolatai a katolikus klérushoz, mint Pálffy 89 Dessewffy Gyula „Törvény és végrehajtás" e. cikkében a kisgazdapárti jobboldal véleményét a Kisgazdapárt hivatalos álláspontjaként népszerűsítette. Egyetértett az Ideiglenes Nemzetgyűlés „gyorstalpaló" munkájával a választási törvény elfogadását illetően, mert ,,a most elfogadott választójog alapján fog létrejönni az a Nemzetgyűlés, amely az új magyar államiság alapjait rakja le, amely a nemzet életében létfontosságú kérdésekben van hivatva dönteni" (Kis Újság, 1945. szept. 15.). A fenti megállapításokat követően azonban nyílt zsarolásnak is beillő — s valószínűleg annak is szánt — támadásba ment át és minden konkrét példára való hivatkozás nélkül azzal fenyegetődzött: a Kisgazdapárt inkább nem vesz részt a választásokon, minthogy engsdné, hogy akár a terror, befolyásolás, furfang megmásítsa ismét a magyar nép szabad, befolyásmentes akaratnyilvánítását. A Kis Újság fentebbi cikkére a Szabad Nép azonnal válaszolt, és rámutatott arra, hogy „a Kis Újság főszerkesztője sem szerzett még arról tapasztalatokat, hogy a választások tiszták, szabadok, becsületesek lesznek-e vagy nem. Tudni nem tudja, de már feltételezi az ellenkezőjét" (Szabad Nép, 1945. szept. 15.). 90 OL.M. 1/IV 15. 91 PI. Arch. 274/15-20.
