Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 879 jebb egy-egy újságcikk alapján szerezhetett megbízhatónak aligha tekinthető értesülést.5 0 Július második felében olyan esemény kötötte le a világ közvéleményének figyelmét, amely nemcsak a magyar politikai életre, hanem ezen belül konkréten a választási előkészületekre is közvetlen hatást gyakorolt. Ez az esemény a szövetséges nagyhatalmak potsdami értekezlete volt. A potsdami konferencia után nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetséges nagyhatalmak különleges figyelmet szentelnek a legyőzött közép- és dél-kelet európai államokban kialakult politikai helyzetnek, s ezen belül a jaltai konferencia határozataiból adódó feladatok — minden „demokratikus" irányzatnak a kormányzati hatalomba való bevonása és az ezekben az államokban tervezett választások — végrehajtásának. A potsdami értekezlet hivatalos záróközleményénél is többet sejttetett azonban a szövetséges nagyhatalmak viszonyáról és a nemzetközi politikában kifejlődésben levő ellentétes irányú tendenciák felszínre kerüléséről Truman, s főleg Bevin parlamenti nyilatkozata. A Kommunista Párt Potsdam után nemcsak a választások mielőbbi megtartását szorgalmazta, hanem a választójogi rendelet-tervezet kidolgozásánál azzal is számolt, hogy a kizárandók körét a korábbi elképzelésekhea képest tovább kell szűkíteni. A potsdami értekezlet után a Kisgazdapárt hivatalos vezetése is egyre határozottabban lépett fel a választójog gyakorlásának korlátozására irányuló elképzelésekkel szemben. A Kommunista Párt 1945 augusztus elején felszólította a választójogi tervezeten dolgozó szakértőit, hogy egy héten belül fejezzék be a munkájukat.51 Ezt sikerült is megvalósítani, és augusztus 9-én az elkészült tervezet végleges formábaöntésével a kommunista belügyi államtitkárt, Szebeni Endrét bízták meg.5 2 Erdei Ferencnek a Parasztpárt Intéző Bizottsága részére tartott belpolitikai beszámolójából derül ki, hogy augusztus 17-én a „budapesti községi választójog" végleges szövege elkészült, és azt még ugyanazon a napon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai is megkapták tanulmányozás céljából.5 3 A belügyminiszter augusztus 22-én terjesztette a Minisztertanács elé választójogi javaslatát. A belügyminiszteri előterjesztés azonban nem törvényjavaslat, hanem rendelet-tervezet volt, és csupán a budapesti törvényhatósági bizottsági választásokra vonatkozott. A kormány, elsősorban a kisgazda miniszterek tiltakozására, levette a napirendről a választójogi előterjesztést azzal, hogy azt előzetesen még pártközi értekezlet vitassa meg. Egyidejűleg a Kisgazdapárt azt is követelte, hogy a választójogot ne rendelet, hanem törvény szabályozza. A kisgazdapárti minisztereknek és polgári politikusoknak a választójogi rendelet-tervezettel való szembehelyezkedését Sehoenfeld is báto-60 A Kis Újság jún. 13-án azt írta: „Megyei lajstromos választás alapján készül el a választójogi törvény". A Világ pedig arról tudósított egy héttel később, hogy leszállítják a választójog korhatárát, de a demokrácia ellenségei nem kapnak választójogot. A Kis Újságtól eltérően azonban már nem választójogi törvényről, hanem választójogi rendeletről beszélt (Világ, 1945. jún. 21.). A Szabad Nép júl. 4-i számában körvonalazta a Kommunista Pártnak a választójogból való kizárásokkal kapcsolatos álláspontját, és azzal utasította el azokat a nézeteket, amelyek minden korlátozás nélküli „szabad" választásokat képviseltek, hogy „azok, akik a »szabad választás« jelszavával agitálnak ma, a korlátlan választójogon keresztül vissza akarják csempészni a magyar közéletbe mindazokat, akiknek működése miatt az ország romhalmazzá vált." 61 PI.Arch. 227/4 -69. 52 PI.Arch. 274/4-71. " PI.Arch. 284. f. XIII. cs.
