Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
874 BALOGH SÁNDOR Schoenfeldet és Keyt arra is, hogy a fentebbi álláspontot „nem hivatalosan" a magyar kormány megfelelő tagjaival és a SzEB-bel közöljék. De nem járult hozzá ahhoz, hogy Key tábornok a szóbanforgó kérdést „hivatalosan is" a SzEB napirendjére tűzesse.25 Key azonban nem várta meg a hivatalos amerikai állásfoglalást és augusztus 22-én a SzEB ülésén felvetette a választások kérdését. Vorosilov visszautasította azt az amerikai vádat, mely szerint állítólag ő szorgalmazta volna a választások mielőbbi megtartását.26 A SzEB szovjet elnökének határozott visszautasítását Key kénytelen volt hivatalosan tudomásul venni. Schoenfeld azonban még mindig nem mondott le a szovjet beavatkozás vádjának a bebizonyításáról. Augusztus 24-én találkozott Zsedényi Bélával, aki részletesen tájékoztatta őt „az ügyről". Zsedénvit és Miklóst, az előbbi állítása szerint, augusztus 15-én kérette volna Vorosilov magához, és az országos választások legkésőbbi időpontjául szeptember végét jelölte meg. Zsedónyi kijelentésének hitelességét azonban legalábbis kétségessé teszi az a körülmény, hogy augusztus közepén még a budapesti törvényhatósági választásokat szabályozó rendelet-tervezetet sem tárgyalta meg a kormány. Anélkül pedig a budapesti választások időpontját sem lehetett kijelölni. Még kevésbé lehetett szó tehát az országos választások időpontjának a végleges megállapításáról. Miklós és Zsedényi augusztus 23-án újból felkereste a választások ügyében Vorosilovot és Puskin budapesti szovjet megbízottat, de azok Zsedényi szerint is „érdektelenséget nyilvánítottak a választás kérdésében".27 Mindez nem befolyásolta Schoenfeldet abban, hogy augusztus 27-i jelentésében „meggyőző bizonyítékokról" írjon — bár valójában az egyetlen „bizonyíték" Zsedényi tájékoztatása volt - a szovjet beavatkozást illetően. Ugyanakkor, Byrnes üzenetére hivatkozva, javasolta Keynek, hogy az keresse fel Vorosilovot a magyarországi politikai helyzet megvitatása és a SzEB-en belüli együttműködés megszilárdítása céljából, mert így elejét vehetik az olyan magyar akcióknak, amelyek a szövetségesek közötti véleménykülönbséget próbálják kihasználni. Schoenfeld arról is tájékoztatta feletteseit, hogy ő nem beszélt „magyar közvetítőinek" az USA konzultációs szándékáról, mert változatlanul abban reménykedett, hogy maga a magyar kormány fogja a választások nemzetközi ellenőrzését hivatalosan kérni.28 Schoenfeld fentebbi jelentése egyébként arról tanúskodik, hogy az amerikai megbízott mindenképpen igazolni szerette volna a külügyminisztérium előtt addigi lépéseinek helyességét. Ennek alátámasztására még a korábbiaknál is szívesebben látta volna a magyar kormány hivatalos megkeresését a választások nemzetközi ellenőrzése ügyében. Nem sokkal később azonban kénytelen tudomásul venni, hogy az egyre késik, és mind kevesebb remény van arra, hogy egyáltalán valamikor megérkezik. Szeptember 6-i jelentésében Schoenfeld keserűen állapítja meg, hogy a pártvezérek által uralt kormány, a SzEB szovjet elnökének beavatkozásától való félelmében, képtelenné, vált egy esetleges nemzetközi konzultáció kezdeményezésére a választásokkal kapcsolatosan. S ebből azt a következtetést vonja le, hogy Magyarországon szabad választások nem tarthatók,bár értesülése szerint az országos választásoknak 25 FR. 1945. IV. 854. I. =6 FR. IV. 856. 1. "FR. 1945. IV. 857—858. 1. 58 FR. 1945. IV. 858—859. 1.
