Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
Balogh Sándor : Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon A szövetséges nagyhatalmak jaltai értekezletének ,,Nyilatkozat"-a szólította fel „a tengely volt európai csatlós államainak" népeit elsőízben arra, hogy az ideiglenes kormányzatok helyett a lehető legrövidebb időn belül olyan kormányokat alakítsanak „szabad választások útján", amelyek megfelelnek az illető nép akaratának. Anglia, az USA és a Szovjetunió egyidejűleg kötelezettséget vállaltak abban a tekintetben is, hogy mindenütt, ahol az szükségesnek mutatkozik, elősegítik ilyen választások megtartását.1 A jaltai értekezlet felhívására, mintegy válaszul, a Kisgazdapárt már 1945 február végén választójogi törvényjavaslat előkészítésére és kidolgozására szólította fel az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.2 Majd Vásáry István kisgazdapárti pénzügyminiszter a minisztertanács március 18-i ülésén sürgette az általános választások mielőbbi lebonyolítását.3 Vásáry kívánságát azonban egyelőre nemcsak a többi párt, hanem magának a Kisgazdapártnak a józanabb és az ország tényleges helyzetével jobban számoló képviselői is időszerűtlennek tartották, így Gyöngyösi János, a Kisgazdapárt másik minisztere azzal utasította el Vásáry javaslatát, hogy amíg az ország egész területe fel nem szabadul, nem lehet szó általános választásokról. A felszabadulás után azonban nem a Kisgazdapárt, hanem a Kommunista Párt vetette fel elsőként a választások megtartásának időszerűségét.4 De a Központi Vezetőség 1945. május 4-i ülésén, ahol a választások ügye először napirendre került, csak a budapesti törvényhatósági választások „rövid időn belül való megejtésének a gondolata" merült fel. A Központi Vezetőség beszámolója a május 1-i tömegfelvonulás sikeréből levonható és levonandó következtetésként utalt a budapesti törvényhatósági választások mielőbbi megtartására. A vitában felszólalók közül Farkas Mihály, Gerő Ernő és Horváth Márton lényegében fenntartás nélkül foglalt állást a budapesti választások megtartása mellett. Kovács István szintén helyeselte a budapesti választások napirendre tűzését, azonban aggályai voltak amiatt, hogy a budapesti választások kiírásával a vidéki választások kérdése is elkerülhetetlenül előtérbe kerül, s ott a MKP szempontjából „nem ilyen kedvező a helyzet". Hasonlóan nyilatkozott Széli Jenő is. A választásokkal kapcsolatosan Révai 'Nemzetközi szerződések 1918—1945. Szerkesztette: Halmossy Dénes. Bpeet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1966. 592. 1. 2 Debrecen, 1945. febr. 27. 3 Minisztertanács Irattára. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. márc. 18-i ülésének jegyzőkönyve. * MSzMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma (a továbbiakban: PI. Arch). 274/2—25.
