Századok – 1970

KRÓNIKA - Befejeződött a moszkvai nemzetközi történettudományi kongresszus 806/III

KRÓNIKA BEFEJEZŐDÖTT A MOSZKVAI NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGRESSZUS A Századok jelen számának lezárta előtt néhány nappal véget ért a XIII. moszkvai Nemzetközi Történettudományi Kongresszus. A Kongresszus résztvevőinek száma jóval meghaladta a négyezret; Magyarországról több mint száz történész utazott az augusztus 16 —25-ig tartó tanácskozásra. A Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának delegációját Nemes Dezső akadémikus, az MSzMP Politikai Bizottságának tagja vezette. A megnyitó ünnepség a Kreml kongresszusi palotájában volt augusztus 16-án délután. Paul Harsin belga professzor, a Nemzetközi Történettudományi Bizottság Irodájának elnöke üdvözölte a megjelent több mint négyezer történetkutatót. A Kongresszust levélben köszöntötte Koszigin szovjet miniszterelnök és U Thant, az ENSz főtitkára; személyesen mondott köszöntő szavakat a Szovjetunió Minisztertanácsának és Moszkva város tanácsának képviselője. Ezután egyes delegációk vezetői — köztük Nemes Dezső akadémikus — átnyújtották az elnökségnek a kongresszusra készült tanulmányköteteket. Ezután hangzott el E. M. Zsulcov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi osztálya elnökének előadása: „Lenin és a történelem". A kongresszuson megvitatásra kerülő témákat a Nemzetközi Bizottság választotta ki. Ehhez a munkához nagy segítséget nyújtottak az egyes Nemzeti Bizottságok ajánlásai is. Az első két napon két ún. „nagy téma" került megvitatásra. Az első: A történettudománynak a többi társadalomtudományhoz való viszonya általában, a kapcsolatok természete a társadalomtudományok egyes részterületei között. Ehhez kapcsolódott a gazdaságtörténeti és szociológiai kutatásokban már régebben alkalmazott matematikai módszerek használhatóságának problémája is. Ehhez a témakörhöz osztotta be az Iroda a történelmi megismerés és a társadalmi tudat összefüggéseit elemző referátumot is, amelyet Elekes Lajos professzor készített. A második „nagy téma", amely az előbbivel párhuzamosan került tárgyalásra, Ázsia, Afrika és Latin Amerika országai modernizálódásának folyamatát vizsgálta, különös tekintettel a nacionalizmusnak és az osztályharcnak ebben a folyamatban játszott szerepére. Az időrend szerint kialakított szekciók témáit szintén egy-egy központi kérdés köré csoportosították. Ezek a következők voltak: A politikai egyensúly a Földközi tenger medencéjének országaiban (ókori történeti szekció); A feudalizmus mint történelmi jelenség és mint termelési mód. (A középkori szekcióban.) Ehhez a témához magyar részről Székely György professzor készített referátumot a feudalizmus fejlődésének történeti útjairól. Az újkor története tárgyalásának középpontjában Európa XVII. századi történetének problémáit