Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 775/III

796 FOLYÓI RATSZEMLF. korlátlan tengeralattjáró háborúra. Végül azonban 1916-ban mindkét kérdés a kancellár akarata ellenére heves politikai viták kereszttüzébe került. Ennek során Bethmann Hollweg egyre inkább engedett sajátmaga korábbi mérsékelt álláspontjából a féktelen annexionisták és a végső győzelem megszállottai javára. Ezután azonban nem maradt más választása, mint Hindenburgnak és Ludendorffnak a legfelsőbb hadvezetés élére állításával megkísérelni feltartóztatni az egész politikáját elsöpréssel fenyegető áradatot. Mikor azonban belső reformokkal, az általános, egyenlő és közvetlen választójognak Poroszországban való bevezetésével és a parlamentáriusoknak a kormányba való felvételével kísérletezett, éppen a legfelsőbb hadvezetés adta meg 1917. július 12-én egész politikájának a kegyelemdöfést. Bethmann Hollweg bukása nem csupán egy személynek, hanem egyben egy felemás, következetlen és kiegyensúlyozatlan politikának is a bukását jelentette. — KAREL PICHLÍK: Csehszlovákia keletkezése (181—218. 1.) elhatárolja magát mindattól a felfogástól, amely az új állam létrejöttében csak a polgári politikusok szerepót hajlandó elismerni, mind pedig attól, amely az orosz forradalmak hatására kibontakozó népmozgalmak kizárólagos szerepére esküszik. A világháború előtt az önálló csehszlovák államiságnak sem Csehországban, sem Szlovákiában nem volt talaja. A csehszlovák államiságot a Monarchián belül Kramáí és a neoszlávok egy osztrák-magyar—orosz szövetség keretében, ill. Oroszországon belül kívánták felépíteni. Az 1914/15. év orosz hadisikerei Csehországban heves osztrákellenes megmozdulásokat váltottak ki, és előtérbe állították az ún. cseh kérdés oroszbarát megoldását. A hadihelyzet 1915 tavaszán történt megváltozása és az osztrák kormány elnyomó intézkedései azonban ezeknek a reményeknek szárnyát szegték. Egészen 1917-ig a csehszlovák függetlenségi mozgalomnak nem volt más bázisa, mint a Masaryk és Benes által 1915. november 14-én létrehozott Cseh Külföldi Bizottság, a későbbi Csehszlovák Nemzeti Tanács, amely az antant hatalmakra, a külföldi — elsősorban amerikai — cseh ós szlovák lakosságra és a ' szövetséges államokban megszervezett ós harcbavetett csehszlovák légiókra támaszkodott. A hazai tömegek az írók és a munkások vezetésével 1917 tavaszán, a februári orosz forradalom hatására lépnek újból csatasorba a nemzeti függetlenség ügyéért. Az októberi forradalom a szociális elem jelentőségót állítja előtérbe. Ezzel ugyan Masarykék a nemzeti elem védelmében szembeszállnak, anélkül azonban, hogy lemondanának az új demokratikus Oroszország létezésében a csehszlovák függetlenség számára rejlő haszonról. 1918-ban az önálló, független, demokratikus Csehszlovákia gondolata az antant hatalmaknál — Amerikánál is — teljes diadalt arat. 1918. október 28—30-án megszületik az új állam, amely — ha nem is nehézségek nélkül — 1919 januárjára lassan birtokába veszi a neki kilátásba helyezett egész államterületet. — MICHAEL H. KATER: A komoly bibliakutatók a Harmadik Birodalomban (181—218. 1.) a nálunk „Jehova tanúi" néven ismert vallásos szekta náci uralom alatti viszontagságait tárgyalja. —A Dokumentumok rovatban WOLFGANG RUDZIO: Az angol demokrácia exportja? (219—236. 1.) a németországi angol megszállás politikai elképzeléseire vonatkozólag közöl tanulságos dokumentumokat. — B. VIE RT E L J AHRSCHRIFT FÜR SOZIALUND WIRTSCHAFTSGESCHICHTE 1969. 56. köt. 1. szám. — A füzetben befejeződik WILHELM KALTENSTADLER: A trieszti osztrák tengeri kereskedelem a XVIII. században (1—104. 1.) c. adatgazdag, az áruösszetétel, az export-import, a szállítás problémáját egyaránt felölelő, táblázatokkal, kimutatásokkal, térképekkel ellátott tanulmánya. — Kozo YAMAMURA: A kereskedő osztálynak mint vállalkozóknak és kapitalistáknak szerepe a Meidzsi Japánban (105—120. 1.) foglalkozik a japán kapitalizmus kialakulásának bonyolult problémakörével. Az 1868-ban kezdődő Meidzsi restaurációban a kereskedő osztálynak mint vállalkozóknak és kapitalistáknak szerepe az iparosodás kezdeti szakaszára jellemző jelenség. — B. ÖSTERREICHISCHE OSTHEFTE 1969. 1. szám. — ANGYAL ENDRE: A délszláv és az európai avantgarde (1—12. 1.) az 1921—26 közt előbb Zágrábban, majd Belgrádban megjelent, a szerb Ljubomir Micic, testvére, Branislav Micic és felesége, a magyar származású Nina-Naj által szerkesztett Zenit c. folyóirat rövid, de jelentős pályafutását ismerteti. A Zenit igen nevezetes szerepet játszott az európai avantgarde történetében. Munkatársai között egyidőben olyan nevezetes személyiségek szerepeltek, mint Ivan Göll, Borisz Paszternak, Vlagyimir Majakovszkij, Hja Ehrenburg, Herwarth Waiden, Filippo Tommaso Marinetti, Michel Seuphor, Kassák Lajos és mások. A folyóirat ideológiáját az expresszionizmusnak, futurizmusnak a „szláv eszmó"-vel való vegyülóse adta, miközben szlávon elsősorban szerb és orosz értendő. — ERNST JOSEPH GÖRLICH: A Közép-Európa eszme Ausztriában