Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 775/III

l'OI.YÓIRATSZEMLE 775 KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK VOPROSZI ISZTOKII 1969. 1. szám. — L. Sz. GAPONYENKO, A. N. SZAHAROV, G. L. SZOBOLEV: A Nagy Október és mai burzsoá bírálói (3—25. 1.) az 50. évforduló alkalmából megjelent, vagy az utóbbi néhány évben napvilágot látott nyugati irodalomban, a nagy számú vitaülésen stb. néhány új áramlatot különböztetnek meg a Forradalom értékelésében. Az egyik véletlen jelenségnek tartja a Forradalom győzelmét, tagadja a néptömegek szerepét. A másik, az indusztriális társadalom elméletét hirdető, az orosz fejlődés elmaradottságával magyarázza, az ehhez közelálló harmadik irányzat pedig, a konvergencia elmélete, azt hirdeti, hogy az első időszak kivételével a szovjet társadalom egyre inkább polgári jellegűvé válik. Ezek a több megértést hirdető magyarázatok csak a régi ellenséges nézetek folytatói, de finomabb módszerekkel: a harci eszközök tökéletesedtek. — P. K. KOSZTYIKOV: A lengyel nép harci élcsapata (26—34. 1.) a lengyel munkáspártok 1948 decemberében bekövetkezett egyesülését ós Lengyelország azóta megtett útjának fő állomásait vázolja. — V. G. BRJUSZOVA: Andrej l'ubljov életrajzának vitatott kérdései (35— 48. 1.) néhány új írott forrást is bevonva megállapítja, hogy a jeles orosz festő az 1390-es években alapított Andronyik-féle kolostor szerzetese volt, ott működött, 1427-ben halt meg. — Sz. I. KUZNYECOVA: Az afrikai munkásosztály a szovjet történetírás megvilágításában (49—59. 1.) úgy látja, hogy a szovjet munkák már elég sok adatot gyűjtöttek össze az afrikai munkásosztály származásáról, a vándorlás nagy szerepéről, anyagi helyzetéről, osztályöntudatának hiányos voltáról, úgyhogy itt az ideje, hogy az informatív jellegű munkák mellett most már tudományos monográfiák is készüljenek. — V. T. FOMIN: A fasiszta Németország belpolitikai helyzete a Szovjetunió elleni támadás előestéjén (60—73. 1.) bemutatja az államapparátus további központosítását, a párt és a rendőrség szorosabb összefonódását, a hatalomnak néhány ember kezében való koncentrálását. Ekkoriban kezdtek foglalkozni az elmebetegek és egyéb „haszontalan" emberek tömeges legyilkolásának kikísérletezésével. A pánikot okozó bombázásokkal szemben védekezésként fokozták a nacionalista propagandát. A felső vezetés körében valójában semmi ellenállás sem volt, hiába próbálják ezt utólag bizonyítani, de a tömegek körében is csekély, a kommunisták nem tudták kivonni a munkásosztály jelentős részét a náci befolyás alól. — JE. V. GUTNOVA: A szovjet medievisztika fejlődésének jő szakaszai (74—88. 1.) három szakaszt különböztet meg, az első a harmincas évek derekáig tart, ez a kialakulás szakasza, a burzsoá nézetek elleni harc állt a középpontban, sok vita folyt, bár gyakran absztrakt szociologizáló jelleggel. A második szakasz 1945-ig tart, ekkor rakták le a középkorral foglalkozó történettudomány elméleti, tudományos és szervezeti alapjait, az ekkor felnövő új nemzedék egységes marxista középkor-koncepció kialakítására törekedett. Historiográfiával is kezdtek foglalkozni. Az 1945 óta tartó harmadik szakaszban, amelyre vonatkozólag már bővebben idézi a legfontosabb munkákat, a hangsúlyt már nemcsak a feudalizmus korának általános jellemvonásaira helyezték, hanem az egyes országok sajátosságaira. Az előző korszakhoz hasonlóan ekkor is erős volt a gazdasági és társadalmi fejlődós kutatása, de nagyobb teret kapott már az osztályharc ós az állam problematikája is. Összefoglalja a korszak legnevezetesebb vitáit is. — A vita-rovatban Sz. I. BRUK, N. N. CSEBOKSZAROV, JA. V. CSESZNOV: A külföldi ázsiai országok etnikai fejlődésének problémái (89—107. 1.) a nemzetfogalom vitájához kapcsolódva arra utalnak, hogy etnikum ós állam közt Ázsiában sokszor laza az összefüggés. Nagyobb népcsoportok gazdasági vagy kulturális alapon (etnogazdasági vagy etnokulturális csoportok), nyelvi (etnonyelvi csoport) vagy vallási alapon (etnovallási csoport) alakultak ki, de ezek még nem alkotnak egységes etnikumot. Az egyes csoportok etnikai tudatosságának a foka különböző, szinte hierarchikus. A legtartósabb egyesülések a nemzetek, de a nemzettéválás sokhelyt épp most megy csak végbe. Az államok többnyire soknemzetiségűek, vagy egy vezető nemzettel az élen (Kína), vagy ilyen túlnyomó többséget alkotó nemzet nélkül (India). — L. I. KUNYECKAJA, К A. MASTAKOVA: Lapok egy gyönyörű életből (108—121. 1.) N. K. Krupszkaja születésének 100. évfordulója alkalmából részleteket közölnek egy készülő életrajzból. — B. L. VANNYIKOV: A Szovjetunió védelmi képessége a háború előestéjén. Egy népbiztos feljegyzéseiből (122—135. 1.) befejezi az előző évi 10. számban megjelent visszaemlékezéseit, az elkövetett hibákat az elhamarkodott döntésekkel magyarázza. — V. V. ALIN befejezi eseménytörténeti összefoglalását а XI— XII. századi nomád betörések elleni harcokról (136—152. 1.). — A. O. ZILBERMAN ismerteti az 1960-as évek második felében megjelent történeti bibliográfiákat (153—158. 1.). —V. F. KOLOMIJCEV: Bur-