Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

770 FOLYÓI RATSZEMLF. a békés építőmunka, a második világháború, az 1950 utáni fejlődés időszaka -—• főbb adatai alapján. —- A folyóirat Szemle rovata A szovjet statisztika történetének dokumentumaiból címmel az állami statisztika megszervezésével kapcsolatos rendeletekből közöl. — A Szovjetunió hivatalos statisztikai kiadványainak bibliográfiája (1917—1967) címmel a bibliográfia a Szovjetunió állami szervei (Statisztikai Hivatal, Tervhivatal stb.) által kiadott ós a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában megtalálható hivatalos kiadványokat tartalmazza, szakrendi csoportosításban. 12. sz. PERJÉS GÉZA: A modellek jelentősége a történeti statisztikában című írása a modellszemlélet használhatóságának problémáit vizsgálja, majd Thiinen modelljét ismerteti és jelentőségét méltatja, valamint vázolja azokat a lépéseket, amelyeket a szerző tett meg, a XVI—XVIII. századi agrártörténeti kutatásai alapján a mezőgazdasági termelés vizsgálatára alkalmas modell felállítása irányában. 1968. (4G. évf.) 3. sz. — LENGYEL LÁSZLÓ: A foglalkoztatottság területi alakulása c. tanulmánya 1949-es ós 1966-os adatok alapján három szempontból elemzi a címben megjelölt problémát: 1. népesség — munkaerőforrás — foglalkoztatottsági szint; 2. a foglalkoztatottság népgazdasági ágak és nemek szerint; 3. munkaerőmozgás megyén belül és megyék között. 8—9. sz. — DÁVID ZOLTÁN: AZ agrárstatisztika forrásai: a II. József-féle kataszteri felmérés című dolgozatában felsorolja a legfontosabb forráscsoportokat, röviden jellemzi azokat. Részletesen a külön csoportot alkotó kataszteri felmérések közül az elsőt elemzi. Ezt a kataszteri felmérést II. József rendeletére 1786 és 1789 között hajtották végre. Az elemzés három területre terjed ki: az adatok létrejöttének részletei, pontosságuk, megbízhatóságuk mértéke, a statisztikai feldolgozásra alkalmas adatok. — BENIÍE JÓZSEF: Néhány észrevétel egy statisztikai kiadvány évfordulója kapcsán című cikke legújabbkori agrártörténetünk egyik legfontosabb adatforrása — a Magyar Statisztikai Közlemények sorozatban „Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben" —• megjelenésének 30. évfordulója alkalmából írta. A szerző hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy ez a munka egyik legértékesebb statisztikai kiadványunk, a kutatók számára egymagában elégtelen. A felhasználás során az egyéb statisztikai kiadványokat is figyelembe kell venni. Ilyen kiegészítések alapján vitatja a szerző Nemes Dezső, M. Somlyai Magda, Erdei Ferenc munkáinak ezeres adatait. 10. sz. — PERJÉS GÉZA: A statisztikai szemlélet elemei à XVIII. század eleji adóösszeírásokban c. cikkében az 1715, az 1720 és az 1728 évi adóösszeírást elemzi. Az összeírásokkal a kormányzás célja az volt, hogy a háborúkban szétzilált államháztartást az adóbevételek emelésével rendbehozzák. Az összeírások — a lakosság ellenállása, az ijßszeiro apparátus tökéletlensége, a hiányos információbázis miatt — nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A szerző szerint bár az adatok abszolút értelemben hibásak, megfelelő matematikai statisztikai eszközök alkalmazásával mégis sikerülhet az 1728 évi adóösszeírás eredményeiből bizonyos összefüggéseket kimutatni. Ugyanis a hibáknak bizonyos állandó tendenciájuk van. 47. évf. (1969) 3. sz. — HORVÁTH RÓBERT: A Tanácsköztársaság megalakulásának félévszázados fordulója és statisztikai kezdeményezéseinek jelentősége című cikkében összehasonlításokat tesz Leninnek a szocialista állami statisztikára vonatkozó koncepciói, azok Szovjetunióban történt megvalósítása és a Magyar Tanácsköztársaság időszakának statisztikai elképzelései és gyakorlata között. Részletesebben ismerteti a Varga Jenő vezetése alatt működő Szociális Termelés Népbiztossága Üzemstatisztikai osztályának működését, szerepét, jelentőségét, a Központi Statisztikai Hivatalhoz való viszonyát. — A Szemle rovat Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság történetéből címmel rendeleteket, korabeli statisztikákat közöl.— H. J. Kulturális és ismer JELENKOR XII. évf. (1969) 1. sz. — CZINE MIHÁLY': A modern polgári irodalom kibontakozása 1905—1918 című tanulmányában áttekintést ad a századelő művészi törekvéseiről, a Nyugat indulásáról. 2. sz.: CZINE MIHÁLY: Három portré című cikke Ady Endre, Móricz Zsigmond ;erjeszto folyóiratok ós Krúdy Gytda pályájáról, életművéről ős irodalomtörténeti jelentőségétől ad tömör képet. — SZABÓ B. ISTVÁN: Darvas József munkássága 1945 után című tanulmányában az egész írói pálya felvázolására törekszik, kiemelve, hogy Darvas írói programja a társadalmi forma és életmód megváltoztatásának céljához kötődik.