Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Varga Ilona: A zemszkij szoborok és az orosz rendiség kérdése 643/III
A ZEMSZKIJ SZOBOROK ÉS AZ OUOSZ RENDISÉG KÉRDÉSE 651 A moszkvai polgárok és kereskedők Azov elfoglalásában nem döntenek, „az a szolgálók dolga", de panaszaikat elmondják. Ők is szolgálják az uralkodót, adókat fizetnek ós a kincstár adó-behajtói a városokban. A szmolenszki háború és a megnövekedett adók miatt elszegényedtek. Az utóbbi időben sok a külföldi kereskedő Moszkvában ós a városokban, akik ellen nem kapnak védelmet. Régen a közösség sztarosztája ós a poszad lakói elintézték az ilyen ügyeket, most a városok vajdái ezeket erősítik velük szemben, pedig régen a vajdák ilyen ügyekkel nem törődtek, a szolgáló nemesek parancsnokai voltak a tartományokban, hogy a török, tatár betörés ellen a védelmet biztosítsák. Kérik, az uralkodó tekintse szegénységüket, és ők készek fejükkel a szolgálatára. A városi, mezővárosi fekete adózók is az elszegényedésről panaszkodnak. A határmenti városok és ujezdek elpusztultak. Tönkretették őket a tűzvészek, az ötödadók és a földbirtokosok. Az uralkodó szolgálatára a moszkvaiakkal őket is igénybeveszik a hivatalokban, a cári udvarnál. A szegénység miatt sok adózó elment a közösségből. Azov kérdésében döntsön az uralkodó ahogy isten sugallja, ők készek a szolgálatára.28 A háborút csak a bojárok tartják tehát meggondolandónak — félvén annak több ponton való kiterjedésétől. A nemesi választott küldöttek minden rétege helyesli Azov elfoglalását ós a hadviselés költségeit a felső bojár ós egyházi rétegre, valamint az adózó lakosságra akarja hárítani. Az „erős emberek" ellen már korábban is fellépnek a szolgálók: — 1641 nyarán a katonai szemlére Moszkvába hívott alakulatok kéréseiket benyújtják az udvarnál (megváltoztatni a jobbágyok felkeresésének határidejét, védelmet az „erős emberektől", bírósági reformokat stb.).29 A szolgáló nemesség rendszerének időszerútlenségét, a szolgálók elszegényedését azonban ez sem tudja megállítani. A bojárok hatalmának növekedése még jobban sújtja az állami adózó falusi és mezővárosi elemeket, akik a birtokadományozás során földesúri függésbe kerülnek. Az alávetés ténye és az adók emelése állítja 1648-ban a lakosságot a felkelés élére Moszkvában és más helyeken. Egyik oldalon a birtokokat halmozó arisztokrácia, másik oldalon az elszegényedett szolgáló nemesek tömege és a jobbágyi függésbe került parasztok elégedetlensége. Az 1648-as zemszkij szobor és az 1649-es törvénykönyv elkészítésénél nem tudják a résztvevők magukat kivonni ennek hatása alól. A kormányzat az ellentétek áthidalására törekszik, a szolgálók pedig pozíciójukat szeretnék megerősíteni, mint a kormányzat szükségszerű támaszai. A szobort öt tagú bizottság készíti elő knyáz Odojevszkij vezetésével július 16-tól, és szeptember 1-ón ül össze a gyűlés. A résztvevők megoszlása: 14 egyházi vezető, 40 ember a Bojár Dumából (sztolnyikok, titkárok is), 153 a városok szolgáló nemeseinek képviseletében, 3 nagykereskedő, 12 kereskedő, 15 moszkvai sztrelec ós 79 fő a városok, mezővárosok küldötte.3 0 A városi szolgálókat 2, a fekete adózókat 1 személy képviseli helységenként. A törvénytervezet szerkesztésére Odojevszkij bizottságának másfél hónap áll rendelkezésére. A szobor küldöttei külön helységekben hallgatják meg a tervezetet ós esetenként kiegészítéseket tesznek. Zagoszkin a tervezetet a kiadott törvénykönyvvel összevetve arra következtet, hogy a 25 fejezetre ós 967 cikkre tagolt műből 8 fejezeten és 82 cikken eszközöltek változtatást a küldöttek.3 1 Beleszólnak a bíróságok, a jobbágyok és holopok feletti bíráskodás, a monostorok prikáza és az örökbirtokok ügyébe. A mezővárosok helyzetéről szóló rendelkezések Zagoszkin szerint nem szerepeltek a tervezetben, azt a küldöttek részvételével dolgozták ki. Lényegében a földesúri tulajdonba került mezővárosok (szlobodák) felszabadításáról, kincstári visszavételéről történik határozat. Az orosz jobbágyság helyzetében sorsdöntő a szököttek határidő nélküli (korlátlan) felkutatásáról szóló határozat, amely az eddigi részleges és korlátozott intézkedéseket teljessé tette. Rendelkezés történik az alávetett jobbágyok adójáról, ós lépések történnek a szolgálati ós örökbirtok különbségének felszámolására.3 2 Az egyház kezdettől elégedetlen a tervezettel, illetve a törvénykönyvvel. A törvény az egyházat alárendeli az állami bíróságoknak. Nikon patriarcha szerint a törvényeket meg kell változtatni, mert azok „a fekete emberek zavargásaitól való félelemből ós nem az igazság valóságából" származtak.3 3 A szolgáló nemesség alsó rétegeinek elégedetlensége abból fakadt, hogy a törvény nem biztosít védelmet az „erős emberek" birtokszerző törekvései ellen. A kisbirtokos " Uo. 37-57. 1. a Черепнин : i. m. 123—124.1. "Uo. 120. 1. " H. П. Загоскин : Уложение царя и велокого князя Алексея .Михайловича и Земский Собор 1648—49. года. Казань. 1879. 27—30, 55—56. I. " Черепнин: i. т. 129. 1. " Платонов : 1. ш. 58. I.
