Századok – 1970
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Anglia és a német kérdés 1935 elején 603/III
'626 H. HARASZTI ÉVA flottát is követel, éspedig a brit flotta 35%-át kitevő tengeri haderőt.6 6 A Népszövetségbe pedig csak akkor térne vissza, ha egyenjogúságát, mint nagyhatalomét, az egész vonalon elismernék, s elismernék a jogát koloniális mandátumokra, illetve kolóniákra.67 Sir John Simon bevallotta, hogy a német kancellárnak e kérdésben való állásfoglalása nagy csalódást jelentett számára. Egyébként diplomáciai körökben köztudottá vált, hogy Simon és Eden a Hitlerrel folytatott megbeszélésekben csalódott, a Führer „öntudattól áthatott előadása nem tett megnyugtató benyomást rájuk". Simon megfogalmazásában „a berlini megbeszélések hatalmas véleménybeli különbségeket fedtek fel".6 8 Csehszlovák diplomaták értesülése szerint Simon kellemetlenebb benyomásokkal érkezett meg Berlinből, mint ahogy arról az újságok írtak. Voltaképpen arról győződött meg, hogy az egész német nemzet fegyverben áll. A két lehangoltan távozó angol politikusban az az összbenyomás alakult ki, hogy nincs megegyezési lehetőség, a versailles-i politika csődöt mondott, s ,,az ott kreált állapotokat helyre állítani többé nem lehet".69 Neurath külügyminiszter azonban úgy vélte, vagy legalább úgy akarta feltüntetni, hogy Hitler nemcsak kedvező benyomást tett az angolokra, de Simon — aki először volt Berlinben — a német álláspont iránt bizonyos megértéssel tért haza.70 Hitler viszont nem titkolta elégedetlenségét az angolok — szerinte — „szatócspolitikája" felett.7 1 Csalódást keltett benne az a tény is, hogy angol hallgatóira a szovjet „veszedelemre" és ebből a szempontból az angol—német érdekközösségre való hivatkozás nem tett teljesen meggyőző hatást. Egyébként ezt Eden moszkvai útja is megerősítette. Eden sokkal markánsabb és színvonalasabb politikai egyéniség lévén, mint Simon, a berlini út eredményeiről Moszkvából távirati úton küldött jelentése is nemcsak kező porosz szellem ismét nagyon is érezhetően hat. Jelenleg Oroszország a mumus." Eden Memoirs, 138. 1. — Ezt megerősítette Hoesch londoni német nagykövet is, akinek az volt a benyomása, hogy Eden meggyőződött Berlinben arról, hogy a német kormány fő problémája a Szovjetunió. DGFP. Ser. C. Vol. IV. No. 2. 66 A flottára vonatkozó javaslatot így adja vissza Eden: „Simon utalt arra, hogy Hitler a brit flotta 35%-ának megfelelő német flottát akar. Úgy véli, hogy Hitler azt gondolta, hogy ezáltal flottája egyenlő lesz a francia flottával. Simon hangsúlyozta, hogy a francia flotta lényegében nagyobb a brit flotta felénél. Hozzátette, hogy 35% olyan nagynak tűnik a brit kormány számára, hogy szinte lehetetlenné tesz egy általános megegyezést. Hitler azonban kijelentette, hogy nincs olyan földi vagy égi hatalom, amely arra kónyszeríthetnó Németországot, hogy elismerje a francia vagy olasz flotta fölényét. Ez kemény beszéd volt, de Simon a várható londoni megbeszélésekre gondolva, nem feszegette tovább a tengerészeti kérdést." Eden Memoirs, 139. 1. 67 Széchenyi londoni magyar követ szerint novum volt, hogy Németország Genfbe való visszatérését újabb feltételhez kötötte: az egyenjogúság oly értelmű interpretálásához, mi szerint elismerik Németország ,,Mandatsfahigkeit"-jét. 1935. ápr. 9. OL. Küm. Pol. 1935.—2—1274. es Ottlik Oy.: Külpolitikai szemle. Magyar Szemle, 1935. máj. 09 Széchenyi 1935. ápr. 9-i jelentése és Ottlik i. m. "> DGFP. Ser. C. Vol. IV. Berlin, 1935. ápr. 4. Neurath Hassellnak. No. 9. 9. 1. 71 V. Mastny berlini csehszlovák követ Simon és Eden látogatásáról. Titkos. Berlin, 1935. márc. 29. AMZV. PZ. 26/1935. Mastny értesüléseit Sir Eric Phipps berlini angol nagykövettől nyerte; Sir Erie egyáltalán nem rejtette véka alá csalódottságát, „és ami a további fejlődést illeti, nagyon kevés reményt lát — bár maga is kevés információval rendelkezik erre vonatkozóan— Lengyelország megőrzésére". Érdekes ez a kijelentés, mivel 1935-ben hangzott el.
