Századok – 1970

A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - A kortörténet tanításának kérdései. A vándorgyűlés második napjának vitája (összeállította Mann Miklós) 598/III

600 Л KORTÖRTÉNET TANÍTÁSÁN Л К KÉRDÉSEI A legújabbkori történelmi tananyag kifejtésénél sem szabad visszariadni az esetleges problémáktól, kerülni kell a társadalmi fejlődés sematikus bemutatását, mindig ügyelve arra, liogy az előrehaladás nem egyenesvonalú volt, az előrelépés folytonos küzdelmet, sok nehézséget, problémát és akadályt l ejtett magában. Egy-egy forradalmi korszak bemutatása és helyes megértése átfogó történelmi ismeretet, alapos tényanyagot és helyes módszertani feldolgozást igényel. E szempontok érvényesítésére van szükség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanításánál is. Kétségtelen, hogy ez a forradalom a világtörténelem legnagyobb fordulatát jelentette. Ennek ellenére — tankönyveink és módszertani kiadványaink — sokszor sematikusan és színtelenül állítják be. Az egysíkú, kilúgozott történelmi szemlélettel éppen a kor nagyszerűsége, az egész világot megmozgató heroizmusa tűnik el. Hinora Sándor több példán keresztül világította meg, hogy milyen problémák vetődnek fel a tananyag helyes kiválasztásával és tankönyvi feldolgozásával kapcsolatban. Az előadó ezután kifejtette, hogy а XX. századi történelem tanításánál szükség van új, korszerű didaktikai és metodikai módszerek alkalmazására, amelyek segítik a tananyag megértését és mielőbbi elsajátítását. Az iskolareform e téren is sok új kezdeményezést hozott (gondolkodtató kérdések, feladatok, szemelvények, forrásfeldolgozó órák alkalmazása stb.). Sajnos a tanári kézikönyv-sorozat teljes egészében még nem áll rendelkezésre, de a megjelent cikkek, tanulmányok, értekezések és felmérések feltétlenül segítséget jelentenek a legújabb kor történetének tanításához. Ezenkívül a legújabbkori történelem tanítása során néhány olyan módszertani kezdeményezés is született, mely az iskolareform szellemének, a tantervi célkitűzéseknek a megvalósítását, végső soron а XX. század történelmének oktatását nagyban segíti. Ilyen pl. a helytörténet kutatásának szorgalmazása; azok a kezdeményezések, amelyek a helytörténeti kutatásra felhívták a figyelmet. A tanulók öntevékenységét és a jelen kort megismerő munkáját célozták a középiskolai tanulmányi versenypályázatok, amelyek 1958-tól témájukat szinte kivétel nélkül egyrészt a helytörténetből, másrészt а XX. század történetéből merítették. Nem lebecsülendő az országszerte működő kiváló szakkörök nagy száma sem. A szakköri munka szintén hozzájárul a tanulók helyes történelmi szemléletének formálásához, kutató, alkotóképességük fejlesztéséhez. Nem lehet említés nélkül hagyni az évfordulónaptár központba állítását, fontosabb helyi események vagy helyi vonatkozások rendszeres feldolgozását. Végül Hinora Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos szerepet kell szánni a történelemtanítás tárgyi feltételeinek biztosítására. Állandóan figyelemmel kell kísérni a modern taneszközök, szemléltető eszközök fejlődését és differenciált alkalmazását. E téren is bizonyos előrelépésről lehet beszámolni, így pl. a térképismeret gyakorlásában nagy segítséget jelent a középiskolai történelmi atlasz közreadása. Iskolai falitérkép-állományunk is — főleg a legújabbkor történetével kapcsolatban változatos formában gazdagodott. Az általános iskolai és középiskolai történelmi olvasókönyv sorozat szintén nagy lelkesedést váltott ki. А XX. század történetét feldolgozó filmek egész sora készült el. A hangos mozgófilmek mellett hanglemezsorozat is készült a legkiemelkedőbb veteránok életéről, forradalmi múltjáról. Az előadás befejező része hangsúlyozta, hogv történelemtanításunk jelenlegi helyzete nem kis felelősséget ró a tudományra, az oktatás irányító szerveire és a történelemtanítás szakembereire, a gyakorló pedagógusokra. A szaktanároknak magukévá kell tenni a legújabb kor tanításának főbb elvi