Századok – 1970

A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - Szabó Ferenc: A kortörténet helyi forrásainak néhány kérdése 596/III

HOZZÁSZÓLÁSOK 597 val, illetve decentralizálásával kapcsolatos intézkedések, szervezeti változások a forrásokban alapvető tartalmi változásokat hoztak. A kutató nehezen igazodhat el a gyakori szervezeti és hatásköri változások ismerete nélkül. A vállalatok fokozatos összevonása pl. a forrásanyagban is centralizációt eredményezett. A korábban önálló vállalatokból lett telephelyek dokumentumainak értéke igen csekély. A centralizáció másfelől lényegesen segíti is a kutatót, mert egy-egy iparág áttekintésére könnyebb lehetősége nyílik. A felszabadulás előtt egységes irányítás híján levő területek központi irányítása a forrásanyag szempontjából feltétlenül kedvező adottságot jelent. A kortörténet nagyon széleskörű helyi forrásbázisának egyik oszlopáról, a vidéki sajtóról legyen szabad néhány szót szólni. A helyi újságok forrásértéke a felszabadulás után eltelt közel negyedszázad alatt három periódust mutat, jórészt hasonlóan az országos sajtóhoz. 1945 — 1948 között a vidéki lapokban sok az eredeti közlemény, tudósítás, amelyek — ha nemegyszer erős kritikával kezelendők is —- mindenképpen forrásértékűek. 1949 és 1956 között a vidéki sajtóban két jelentős változás játszódott le: a) a központilag megküldött helyi adatok nélküli, agitációs vagy rendeletismertető írások a vidéki lapok felét, vagy még annál is nagyobb részét foglalták el. Az újság nagyon fontos politikai szerepet töltött be, de nagyon kevés helyi színnel tette ezt. Időnként egyedül az olvasók levelei, a sportrovat és a moziműsor jelezték azt, hogy helyi lapról és nem központi orgánumról van szó; b) a másik fontos változás az volt, hogy 1949-ben a városonként, esetenként nagyobb községekben is megjelent helyi újságokat megszüntették és kialakították a megyei lapokat. 6—8 vagy még annál is több helyi orgánum helyett egy-egy megyében egy lapot adtak ki. Ez a lépés, ha tartalmilag lehetőséget adott is a színvonal javítására, a forrásérték szempontjából kedvezőtlen volt. A megyei lapok nem tudtak olyan jellegű, értékes közleményeket nyújtani, mint a korábbi, városonkénti újságok, különösen az első világháború előtti helyi lapok. A megyei lapok többnyire képtelenek voltak arra, hogy a bonyolultabb feladatot jelentő megyei áttekintésekre vállalkozni tudjanak. Vegyük mindehhez hozzá a személyi kultusz időszakának azt a tendenciáját, hogy kerülték a részletesebb tényközlést, az árnyaltabb tájékoztatást. Mindebből következően az 1949—1956 közötti vidéki sajtó forrásértékét nagyon korlátozottnak kell mondanunk, a vidéki i sajtó jóval színtelenebb és egysíkúbb volt az országos orgánumoknál. A megformálásban a vidéki cikkírók nemegyszer csak primitív szintig jutottak el, ami a központi lapokra egyáltalán nem volt jellemző. 1957-től számítva komoly erőfeszítések történtek a vidéki zsurnalisztika javításában. A megyei lapok ún. mutációi a korábbi városonkénti újságok felélesztendő hagyományait próbálják továbbvinni, vidéken is elszaporodtak az üzemi lapok, a szakmai társulások újságjai. Vannak színvonalasabban írt, forrásérték tekintetében hasznos szerepet betöltő megye* és üzemi újságok is, de távolról sem lehetünk elégedettek. A jobb esetben eleven, érdekkeltő megformálást nem mindig követi, illetve nem mindig előzi meg a gondosabb adatfeltárás, a megnyugtató utánjárás. Vidéki lapjaink zömmel ma sem rendelkeznek olyan belső vagy külső munkatársi gárdával, amely a fővárosi orgánumokkal egyenrangúan nívósabb áttekintésre, problémafelvetésre tudna vállalkozni, fgy a mostani megyei lapok jelentős része változatlanul szürke és korlátozott forrásértékű lesz a kortörténet kutatója számára. Ha e néhány kiragadott mozzanat után arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy a kortörténet helyi forrásai összességükben megfelelnek-e a jogos követel-