Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
A MAGYAR ELLENÁLLÁS ÉS 1944. OKT. 15. 47 pontját". Mivel Németország teljes katonai veresége elkerülhetetlen, számunkra nincs más választás — írják —, mint „az előrenyomuló orosz hadsereggel egyesülve", megakadályozni, hogy „országunk földje hadszíntérré váljon . . ." A Magyar Front kész a kormányzóval együttműködni, ha Horthy a kibontakozás érdekében hajlandó az alábbi feltételeket tárgyalási alapul elfogadni: „1. A magyar hadsereg beszünteti a további ellenségeskedést a szövetséges hatalmak haderőivel, és az ország területén levő német haderőt lefegyverzi. 2. Magyarország bejelenti, hogy hadat üzen Németországnak. 3. Ezzel egyidejűleg delegációt küld a szövetséges hatalmak kormányaihoz a fegyverszünet megkötése, és a Németország elleni katonai együttműködés megteremtése érdekében. 4. Koalíciós kormány alakul a Magyar Front pártjai és a hadsereg képviselőiből." Követelték továbbá a demokratikus pártok üldözésének haldéktalan beszüntetését, a politikai foglyok szabadonbocsátását és a hadsereg, más fegyveres alakulatok, valamint a politikai hierarchia élén álló Hitler-barát vezetők •leváltását és letartóztatását.2 7 A memorandum, amelynek eljuttatását a kormányzóhoz Tildy vállalta, Bereczky Alberten keresztül először Ambrozyhoz, a kormányzói kabinet vezetőjéhez és rajta keresztül Horthyhoz került. Az „átvételről Tildy értesítést kapott — írja Szakasits —, de ezután hetekig nem történt semmi".2 8 Bár a válasz késett, Horthy környezetével közvetlen kapcsolatok közben mégis teremtődtek. Kovács Imre régi ismeretségén keresztül kapcsolatba került Űjszászy Istvánnal, a kémelhárítás volt főnökével, aki 1943-ban kapcsolódott be a Kállay-féle kiugrási kísérletekbe és ifjú Horthy Miklós szűkebb környezetéhez tartozott. Újszászyhoz ugyancsak eljuttatták a memorandumot, s vele Kovács már a Magyar Front nevében tárgyalt.29 Kovács, Szakasits és Űjszászy is említést tesz feljegyzéseiben arról, hogy szeptemberben Kovács Imre és más megbízottak több alkalommal is tárgyaltak Ujszászyval, sőt arról is tudunk, hogy Lázár Károly testőrtábornokkal és ifj. Horthyval is.3 0 Horthyék részéről ezek a tárgyalások elsősorban tapogatódzó jellegűek, és részükről sejtetni engedték, hogy készül valami. Hasonló tárgyalásokra az ellenállás más, főleg polgári csoportjai és a szakszervezetek vezetői, valamint Horthy környezete között már korábban, vagy a Magyar Fronttal történő megbeszélésekkel egy időben sor került. Az október 15-i események jobb megértése szükségessé teszi, hogy e tárgyalásokról bővebben megemlékezzünk. Horthy környezete, főleg pedig a „kiugrási iroda" a heterogén összetételű polgári csoporttal, a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségével talál szorosabb kapcsolatot azzal a hátsó szándékkal, hogy rajtuk keresztül befolyását kiterjessze az ellenállási mozgalomra. Ezért maga a Szövetség, de a „kiugrási iroda" is ide kapcsol több illegálisan vagy féllegálisan működő szervezetet. A Hazafiak Szabadság Szövetségét így 1944 őszén már szoros szálak fűzik a nyár folyamán alakult Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egye-27 Dokumentumok . . . 545 — 547. 1. 28 Szakasits Árpád: A demokrácia útján (Kézirat). Pl Archívum. E. К. V. Gy. — 4. 29 Kovács Imre: i. m. BM Archívuma: Űjszászy vallomása. 30 Kovács Imre: i. m. Űjszászy vallomása. Pl Archívum. Lázár Károly feljegyzése és Szakasits Árpád visszaemlékezése.
