Századok – 1970

KRÓNIKA - Magyar Tanácsköztársaság (Központi kiállítás a Várpalotában). (Stier Miklós- Vida István) 522/I

KRÓNIKA 523 Leónak, a Kereskedelmi Bank vezérigazgatójának 1910-ben bevallott jövedelméről szóló kimutatás, s a férfi munkások 1910. évi átlagkeresetének megoszlása közötti óriási különbségek, az élelmiszerek és ruházati cikkek korabeli árai, a kivándorlás és az analfabétizmus adatai, a tőke ós munka ellentéteit voltak hivatottak jelképezni. A nemzeti függetlenség problematikáját Magyarországnak az Osztrák-Magyar Monarchián belül elfoglalt helyzetét ábrázoló tárló kívánta érzékeltetni. Érintette az anyag a nemzetiségi ellentóteket is; ezt a képviselők ós az állami tisztviselők nemzetiségi megoszlásáról szóló grafikonnal dokumentálta. Az érdekes statisztika azonban csak a nemzetiségek politikai elnyomását emelte ki, korántsem volt alkalmas azonban arra, hogy érzékeltesse: a magyar uralkodó osztályok nemzetiségi politikája lényegesen összetettebb jelenség volt. Az első világháborút — kitűnő szemléltető eszközként — egy körben forgó hirdetőoszlop elevenítette fel. Az oszlop egyik oldalára elhelyezett eredeti plakátok (lásd az általános mozgósításról szólót, valamint az „Imádkozik a király", meg a „Hősök söre" címűeket) ismét a felszínt jelezték, míg a másik oldalon a élelmiszerjegyre adandó fejadagról, a hadikölcsön jegyzésről tájékoztatók, s a sorbanállásról, rokkantakról, halottakról tudósító fényképek a dolgozó tömegek súlyos helyzetéről, szenvedéseiről beszéltek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról és annak magyarországi hatásáról lényeges mozzanatokra koncentráló, jó érzékkel kiválogatott dokumentum-anyag számolt be. A magyar társadalom belső ellentmondásai, a nemzetközi helyzet alakulása, a háború okozta nehézségek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Magyarországon is a forradalmi mozgalom fellendülését eredményezték. A forradalmi helyzet érlelődésének, annak, hogy a tömegek már nem akarnak a régi módon élni, minden lényeges eseménye felidéződik. (így : a cattarói matrózlázadás, az 1918. május 20-i pécsi katonalázadás, a június 20-i MAV Gépgyári csendőrsortűz, majd az ún. „Lánchídi csata". Ezzel kapcsolatban kiállították az október 28-i események egyik áldozatának, Riesner Istvánnak a köpenyét, amelyen láthatók a rendőrgolyók ütötte lyukak.) A magyar uralkodó osztályok válsága jeleként megalakul a Nemzeti Tanács, a polgári forradalom vezető szerve. Felidéződnek a polgári demokratikus forradalom győzelmének eseményei, s a nagy tett: a Köztársaság kikiáltása. Kitűnő és nagyon szemléletes volt az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének ábrázolása. Egy háromoldalú hasábon gombnyomással három képet lehetett felvillantani. Az elsőn a Monarchia nemzetiségi megoszlását ábrázoló térkép volt látható, a másodikon a Monarchia területén kibontakozó nemzetiségi mozgalmak s az utódállamok létrejöttét tüntették fel, míg a harmadikon — amely egyben egy nagyméretű fotó egészébe illeszkedett — a magyar köztársaságot ünneplő tömegek jelentek meg. A polgári demokratikus rendszer természetesen nem tudta megoldani a legmélyebb társadalmi s a legnehezebb politikai problémákat. Az események menete feltartózhatatlanul haladt a szocialista forradalom felé. A kiállítás méltó teret szentelt a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának és tevékenységének. Megismerkedhettünk az oroszországi kommunista hadifoglyok, a baloldali szociáldemokraták, a forradalmi szocialisták munkájával, a párt megalakulásának körülményeivel. A fiatal forradalmi munkáspárt tevékenységének felelevenítéséből ki kell emelnünk a március 21-ét megelőző egy hónap történetének remek bemutatását. Horn Emilnek, az első rész rendezőjének magnetofonra rögzített hangja február 20-ától, Kun Béla letartóztatásától kezdve naprólnapra ismertette a legfontosabb eseményeket, miközben automata segítségével egy kis monitoron megjelent az eseménnyel kapcsolatos dokumentum képe, s ezzel egyidejűleg Budapest kinagyított térképén kigyulladt az esemény helyét jelző lámpácska, mellette az eseménnyel kapcsolatos épület képe. A „játék" nagy vonzóerőt gyakorolt; mind a felnőttek, mind a fiatalok szívesen nézték végig a „műsort". Nagy kár azonban, hogy a magnószalag felújításáról nem gondoskodtak, s egy idő után a hang megkopott. A Tanácsköztársaság előzményeinek bemutatása talán az egész kiállítás legjobban sikerült része.. Ötletgazdagságát, arányos szerkesztését, a lényegi folyamatok és azok okainak megragadását a további részek nem érték el; helyenként jelentősen elmaradtak tőle. Az emlékkiállítás második része a munkásállam politikai rendszerét, politikai mechanizmusának működését tárgyalta. Ilyen általános fogalmak megelevenítése rendkívül nehéz feladat, s ez az egész egységre rányomta a bélyegét. A szerkezeti egyenetlenség már ott kezdődött, hogy bevezetésként a Tanácsköztársaság vidéki hatalomátvételéről, valamint Lenin ós az Orosz Kommunista (Bolsevik) Párt üdvözletéről értesültünk, holott szerencsésebb lett volna azokat az előző rész befejezéseként közölni. A Tanácsköztársaság új államapparátusa kiépülésével kapcsolatban utalás történt az első demokratikus választásokra, helyi direktóriumok megalakulására, a parla-