Századok – 1970
FIGYELŐ - Bölöny József: Pihent szemmel - az olvasó érdekében 504
510 FIGYELŐ Az egyebütt található számtalan hasonló hiba külön-külön felsorolását mellőznöm kell. Csak jellemzésül említem meg, hogy az egyik legújabb irodalmi segédkönyvünk Korányi Frigyes címszó alatt a magyar Korányit „francia követnek" nevezi, holott Magyarország párizsi követe volt. Hibás meghatározások és magyarázatok: Az Akadémia nem „1881-ben kezdte meg működését", hanem 1830. október 17-én. Antonescu — „1940 szeptember 3-án átvette Károly királytól a hatalmat". Szeptember 4-én lett miniszterelnök és 6-án mondatta le Károlyt a fia javára. Buza Barna — „előbb Károlyi Mihály kormányának, majd a Berinkey-kormánynak földművelésügyi és igazságügyminisztere". A Berinkey-kormánynak nem volt igazságügyminisztere, a Károlyi-kormánynak is csak 4 napig, 1918. okt. 31. — nov. 4., mert Szíadits Károly „öt perccel az eskütétel előtt" visszalépett s így a jogász Búzának kellett ideiglenesen vállalnia ezt a tárcát is, hogy megtörténhessék a már csaknem megkezdődött eskütétel szertartása (Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. Bp. 1966. 397. 1.). edictum címszó alatt olvassuk egyik lexikonunkban: „II. Ferdinánd német-római császár 1529-ben elrendelte . . ." Aligha ! mert csak egy fél századdal később született. Az edictumot még V. Károly bocsátotta ki. A hírhedt Eskütt-panama sem „Esküdt-panama" volt, amint ugyanott (ós még az 1969 áprilisában korrigált egyik névmutató eredeti szövegében is) találjuk, mert nem „Esküdt Lajosnak, Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter személyi titkárának nevéhez kapcsolódott", hanem Eskütt Lajosnak a nevéhez. gehrokk (ejtsd: gérokk) — „hosszú kabát, felöltő". Nem a ruha fölött hordott kabát (felöltő) volt, hanem a zsakett elődje: délelőtti vagy délutáni ünnepélyes alkalmakkor bordott hosszú (térden alul érő), fekete, kétsoros, végig gombolt kabát. Egyéb elnevezései: szalonkabát, Ferenc József-kabát, Ferenc Jóska, redingot (redingote), császárkabát. Qeorgikon —• „az első gazdasági főiskola". Az első gazdasági főiskola Angliában működött. A Georgikon viszont nemcsak Magyarország (amint azt szintén olvashatjuk egyes jegyzetekben), hanem a kontinens első gazdasági főiskolája. Hám János „szatmári püspök, akit boldoggá avattak". Csak mozgalmat indított boldoggá avatására utóda, Meszlényi Gyula püspök. „íme elmúlott Palatínus Jóska is ..." A »Palatínus« jelzővel arra utal Ady, hogy József nádor fiáról van szó." Emiatt még aligha becézte volna Ady az akkor 72 éves korában elhunyt József főherceget, a honvédség főparancsnokát Jóskának, hanem arra utalt ezzel a névvel, hogy gyermekkorában így hívták játszótársai, az alcsuti parasztgyerekek . Kállay Miklós — „volt főispán, képviselő, miniszterelnök 1887-től" (sic!!). 1887-ben Tisza Kálmán volt a miniszterelnök már 12 éve és maradt is még 3 évig. Káilay Miklós, sőt Kállay nevű miniszterelnök is csak egy volt, de csak egy emberöltővel a jegyzetelt munka írójának, Mikszáthnak halála után. A hiba eredete kideríthetetlen. A lateráni szerződés aláírója ugyan Gasparri (két r-rel !) bíboros volt, nem ő volt azonban „a későbbi XI. Pius pápa", hanem Ratti bíboros, aki 1922 — 39 volt pápa. Tehát nem 1 „később" lett azzá, hanem a lateráni szerződést éppen ő kötötte, mint pápa. A Vatikán továbbá nem a szerződéssel kapott „teljes jogokat nemzetközi (diplomáciai) kapcsolatok létesítésére", mert 1870 —1929 is változatlanul gyakorolta ezeket a jogokat. így , pl. Ausztria-Magyarországban 1918-ig a bécsi nuncius képviselte a Vatikánt, Magyarországon pedig 1920 — 29 Schioppa, volt hágai és Orsenigo, korábban ugyancsak \ hágai nuncius. Olaszország tehát nem „elsőként teremtett diplomáciai kapcsolatot | a Vatikánnal", hanem éppen ellenkezőleg: utolsóként, csak 1929-ben. A maraszkinó nem „meggylikőr", hanem fanyar cseresznyelikör. Alapanyaga a Dalmáciában termő marasca — kissé fanyar, kesernyés ízű lágy cseresznye. Neoacquistica commissio . . . „1864-ben (sic !) alakult, működésének főrésze az 1690 — —1707 közötti évekre esik". 1690. augusztus 11-én állította fel I. Lipót. A hibás évszám eredete ismét kideríthetetlen. Perényi Zsigmond báró — ... „a gróf Tisza-féle Munkáspárthoz (sic) tartozik". Lehet, hogy sajtóhiba, de akkor is kellemetlen. Egy-két földrajzi hiba: A Vierwaldstätti-tó nem „Vierwaldstätteni"; Anvers (Antwerpen) kiejtése nem kizárólag „anver", hanem sokkal általánosabban: anverz; „Aix" egymagában semmit sem mond, mert Franciaországban két Aix van: Aix-les-Bains és Aiií-en-Provence : a Tűzföld eredeti spanyol neve nem „terra de fuego", hanem Tierra
