Századok – 1970

FIGYELŐ - Bölöny József: Pihent szemmel - az olvasó érdekében 504

506 FIGYELŐ kök (címzetes püspökök) címének kiegészítése", hanem egyházjogi és közjogi műkifejezés; szó szerinti jelentése: a hitetlenek lakta területeken; annak kifejezése, hogy a püspöki kinevezés nem egyházmegye élére történik, mert az az egyházmegye, amelyre a kinevezés szól, ma már csak címében létezik. Sem a megyéspüspököknek, sem az in partibus infidelium kinevezett címzetes vagy választott püspököknek (segédpüspököknek) kinevezése tekintetében nem tesz azonban különbséget, hogy az katolikus (pl. Olaszország, Spanyolország), avagy nem katolikus (pl. Anglia) országokba történik; judikatura — nem „törvényhozás", hanem bírói gyakorlat; jurisdikció — nem „védelem", hanem igazságszolgáltatás, bíráskodás ; jus placeti — lásd piacet; kamarilla — a fiatal Ferenc József trónralépte után anyja irányításával „nem hivatalosan a háttérben működött kamarillával" nem azonosítható az V. Ferdinánd trónraléptekor — testi és szellemi fogyatékosságára tekintettel — felállított és Lajos fhg. elnöklete alatt quasi titkos régenstanácsként működött hivatalos kormányzati szerv, a Staatskonferenz. Téves tehát az a magyarázat, amely szerint „Lajos főherceg, V. Ferdinánd nagybátyja, a kamarilla feje"; kancellár — „itt: a magyarországi helytartótanács feje", állítja az egyik tárgyi és nyelvi magyarázat, szemben az ugyanabban az évben ugyanabban a sorozatban megjelent másik kötettel, amelynek magyarázata szerint a helytartótanács mindenkori elnöke a nádor volt. A két ellentétes magyarázat közül az utóbbi a helyes; a kancellár egy másik kormányszéknek, az udvari kancelláriának volt a feje; képviselőtestület — nem „a magyar képviselőtestületet" érte mellőzés és sárelem Thiers temetésén, amint egyik klasszikus sorozatnak az 1968. évben megjelent III. kötete tárcacikkeinek jegyzetei állítják, mert párizsi nagykövetségünk egyes „magyar képviselők részvétének tolmácsolását" tagadta meg, akik nem egy község önkormányzati testületének, a képviselőtestületnek, hanem a magyar országgyűlés képviselőházának voltak a tagjai; sérelem tehát csak az utóbbit érhette volna, ha nem egyes képviselőknek, mint magánszemélyeknek, hanem magának a képviselőháznak a nyilatkozatáról lett volna szó. Hogy pedig ez korántsem elírás vagy sajtóhiba, bizonyítja a jegyzet következő mondata, amely szerint „az sem szolgált a képviselőtestület dicsőségére, hogy részvétiratát valaki esetlen, rossz fordításban tolmácsolta az özvegynek"; Kúria (Curia) — nem „a legfelső törvényszék neve volt", hanem az ország legfőbb bíróságáé; liberum veto — nem „a szabad emberek ellentmondási joga", hanem korlátlan vétójog ( ! !); lokumtenenciális asszesszor — nem „helyhatósági ülnök", hanem helytartósági, helytartótanácsi ülnök; j „magyar—horvát miniszter" (átvéve egyik régebbi lexikonunkból) nem volt. A magyar kormánynak volt egyik tagja a tárcanélküli horvát-szlavon-dalmátországi miniszter, aki tehát éppen úgy csak magyar miniszter volt, mint pl. a belügyminiszter; mediatizált — nem „közvetített", hanem uralkodói minőségét elvesztett; mégkevésbé „függősített hercegi ranggal kitüntetett", mert ez ismeretlen és értelmetlen fogalom, a mediatizált pedig nem rendelkezik szükségképpen hercegi ranggal (nagy többségük csak gróf), „kitüntetettnek" sem nevezhető azórt, mert országa önállóságával megszűnt uralkodói minősége is; mentelmi bizottság — nem „az a képviselőházi bizottság, mely eldönti, hogy egy képviselő, ha ellene bűnvádi eljárást indítottak, kiadható-e a bíróságnak", mert a bizottság nem döntött, csak véleményezett (a döntés joga a Ház plénumát illette meg); mentelmi bizottsága pedig nemcsak a képviselőháznak volt, hanem a főrendiháznak is; nádor — „Tisza . . . ragaszkodott ahhoz, hogy a koronázásnál segédkező nádor helyett . . . mint miniszterelnök ő tevékenykedjék". A nádor nem „segédkezett" a koronázásnál, hanem az esztergomi érsekkel együttesen ö koronázott ! ! Tisza pedig nem mint miniszterelnök tevékenykedett a koronázáson, hanem mint a nádori teendőket végző országgyűlési megbízott; nobile officium — nem „nemes hivatal", hanem fizetés vagy egyéb díjazás nélküli betöltése egy hivatalnak, tisztségnek. Elsősorban egyes megyei hivatalok fizetés nélküli betöltése volt nemesi kötelezettség, ami kiterjedt a kapcsolatos költségek viselésére is; obstrukció — nem „ellenállás", hanem a joggal való visszaélés: a parlamenti kisebbségnek az az eljárása, amellyel minden rendelkezésére álló törvényes lehetőségnek a végsőkig való kihasználásával igyekszik minél tovább megakadályozni, hogy a többségi akarat szabályszerű határozatban juthasson kifejezésre; Partium — az 1670 évi speyeri egyezményben „Erdélyhez kapcsolt magyarországi megyéket nevezték Részeknek (Partium) az erdélyi uralkodó ekkor felvett címéből: