Századok – 1970

FIGYELŐ - Bölöny József: Pihent szemmel - az olvasó érdekében 504

FIGYELŐ Bölöny József: Pihent szemmel az olvasó érdekében IV. A legutóbbi közleményünk befejező részéből is kitűnt (német—spanyol vonatkozásban) az alábbi megállapítás igazsága, melyet még az időközben megszűnt A Könyv c. folyóirat „Kaleidoszkóp" rovatában olvastunk: „Nem könnyű dolog a műfordítás. Ha pl. egy német író angol kifejezéseket használ, nem elég az olvasó leleményességére bízni az angol—magyar szótár fellapozását, hanem jobb lenne, ha a németből fordító maga nézne ennek utána." (Tehát ne helyezkedjék a graeca. sunt, non leguntur kényelmes álláspontjára, mint a legutóbb részletesen tárgyalt regény fordítás.) Sajnos ez az „utánanózés" sem mindig elegendő, sőt néha egészen furcsa dolgokat eredményez. így pl. a puchero a nagy francia regényíró szerint leves. Regénye magyar fordításának magyarázó jegyzete szerint nem leves; de abban legalább egyetért szerző és fordító, hogy valami spanyol eledel. Megerősíti ezt egy amerikai szerző is a magyar fordításban ugyanannál a kiadónál megjelent egyik híres regényében, — de hiába ! Mert fordításának lábjegyzete inkább hisz a Gáldi-féle spanyol—magyar szótárban a szó első jelentésének, mint a szerzőnek és a szótárba felvett második jelentésnek. A puchero-vitát tehát azzal zárja le, hogy ez edényt (helyesebben akkor is: fazekat) jelent. Persze sokkal valószínűbb, hogy a jegyzetszerkesztő nem vett magának annyi fáradságot, hogy elolvassa a szótárból a második helyen felvett jelentésót is ennek a spanyol szónak és az ezt tartalmazó mondatát az angolból fordított szövegnek. Pedig az előbbiből az is kitűnik, hogy korábban is a francia szerzőnek volt igaza és nem a magyarázó jegyzet fordításának, mert a szótár még azt is részletezi a szó második jelentésénél, hogy hogyan készül az a leves, amit a puchero jelent. Az utóbbiból pedig minden spanyol nyelvtudás vagy helyi ismeretek nélkül megállapítható, hogy itt mégiscsak valami eledelről van szó: „majd elküldöm Máriát a pucheróval, ha megfőztük". A francia regény jegyzete hosszadalmasan fejtegeti a puchero ós egy másik spanyol étel, az olla podrida közti különbséget. Csak kuriózumként jegyzem meg, hogy ennek első szava, az olla önmagában szintén fazekat jelent. Nem is kell tehát „szunyókálni" ahhoz, hogy megessék az ilyen tévedés; elég egy pillanatra lehunyni a fáradt szemet. A most idézett kívánság tehát egy bár természetes, de mégsem felesleges kiegészítésre szorul: a fordító, illetve a jegyzetszerkesztő kellő alapossággal nézzen utána a szótárban a szövegben talált idegen nyelvű kifejezéseknek. Persze számos, főként latin kifejezésnél — amint már a legelső közleményünk befejező részéből is kitűnik — a szótár sem nyújt mindig biztos felvilágosítást. Ezeket a jórészt jogi műkifejezéseket ismernie kell a fordítónak, a fordítás ellenőrzőjének, a jegyzetek írójának vagy legalábbis ezek „pihent szemű" felülvizsgálójának, ha fordítás helyett nem akarnak ferdítést nyújtani. A jórészt latin kifejezésekkel jelölt téves közjogi fogalmak sűrű felbukkanása is többnyire jelentésük ismeretének a hiányára vezethető vissza: adminisztrátor — Jókainál sem „ügyintéző", hanem főispáni helytartó; annexió — Boszniát nem „Ausztria annektálta a múlt század második felében", hanem Ausztria és Magyarország 190S-ban; appropriáció — nem „felhatalmazás", hanem megajánlás. Felhatalmazás = indemnités (vö. ex-lex és indemnités); a Böszörményi-ügyben hozott házhatározat nem „szűkíti a képviselői sérthetetlenség demokratikus elvét", hanem éppen ellenkezőleg: ez állapítja meg először teljes határozottsággal a képviselői sérthetetlenséget, kizárva minden szűkítő magyarázatot ; ciklus — б jelentését adja meg legnagyobb újabb lexikonunk. Hiányzik mégis a kiegyezés óta közhasználatú 6. jelentése: az az időszak, amelyre az országgyűlés összehívása