Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

folyóiratszemle 459 század végéig. Humphrey 1955-ben elhangzott véleményét kell figyelembe venni, hogy a kérdésekre megnyugtató választ kapjunk: okvetlenül szükséges elvégezni Latin-Amerika még hiányos gazdaság- és társadalomtörténeti modelljének felvázolását. — Cs. HELYTÖRTÉNETI ÉS HELYISMERETI FOLYÓIRATOK ALFÖLD XX. évf. (1969) 3. sz. — Ünnepi szám a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából. KARDOS PÁL: Nagy események sodrában című visszaemlékezése az Eötvös-kollégisták állásfoglalását, magatartását világítja meg 1918—1919 forradalmi időszakában. — TOKODY GYULA: A Magyar Tanácsköztársaság és a nemzetközi erőviszonyok c. cikke azzal a forradalmi hullámmal foglalkozik, mely az egész világot átfogta 1918—19-ben. Taglalja a németországi helyzetet és Szovjet-Oroszországnak a külső és belső ellenséggel vívott harcát, bemutatja azt a külpolitikai helyzetet, mely a Magyar Tanácsköztársaság bukásához vezetett. — MENYHÁRT LAJOS: A Magyar Tanácsköztársaság visszhangja Szovjet-Oroszországban c. cikke rávilágít arra, hogy a Tanácsköztársaság megalakulását az orosz forradalom vezetői nagyjelentőségűnek tartották, mert : 1. segítséget nyújtott az antant által szorongatott proletár államnak és más országok forradalmasodását is elősegítette. 2. Különösen fontosnak tartották, — s ezt Lenin többször is hangsúlyozta —, hogy a magyar burzsoázia tárgyalások útján adta át a hatalmat. Lenin kiemelte azt is, hogy a szovjethatalom lényege a magyar példán keresztül jobban megérthető a nyugat-európai munkásvezetők számára. A sajtó is sokat foglalkozott a magyarországi helyzettel, a tanácskormányban résztvevő kommunisták számarányával, a gazdasági intézkedésekkel ós az agrárkérdéssel, melynek megoldását követendő példaként állították a fejlettebb országok elé. A magyar forradalom „demokratikus" elemeit, s kispolgári, balos megnyilvánulásait, az ezekkel vitatkozó bolsevik sajtó használta fel érvként. A bukás vizsgálatánál a sajtó a szociáldemokratákkal való egyesülést hozta fel legfőbb oknak. Az ellentmondásos értékelés a tények hiányos ismeretének a következménye volt. — TAAR FERENC: Arcok, emlékek, történelem címmel riportot készített Hajdú Jánossal, a Debreceni városi direktórium volt tagjával, Laboncz Andrással, a volt élelmezési megbízottal ós Harsányi Gáborral, aki század-, később ezredbizalmi volt a Tanácsköztársaság idején. — SIMON ZOLTÁN: AZ aktivisták vitái a Tanácsköztársaság idején című cikke Kassák ós folyóirata, a Ma köré tömörülő írók, költők nézetei kapcsán kirobbant vitával foglalkozik, amely tulajdonképpen politikai, hatalmi harc volt egyrészt, esztétikai párviadal másrészt. A szociáldemokrata írók támadták legélesebben őket, de a Vörös tíjság is elhatárolta magát ettől a csoporttól, sőt, Kun Béla az 1919. június 12-ón megtartott Országos Pártkongresszuson burzsoá dekadenciával vádolta, amit az aktivisták élesen visszautasítottak, Kassák pedig nyílt levelét engedély nélkül önálló füzetben is megjelentette, s ez vezetett_a folyóirat július eleji betiltásához. — ÓNOSI LÁSZLÓ: А forradalom útján. Parasztmozgalmak az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában Hajdú megyében című cikke a háború végén égetővé vált földkérdéssel foglalkozik. Hajdú megyében parasztmegmozdulások jelezték a földéhség fokozódását. Összefoglalja Móricz tapasztalatait, aki ekkor — l9l8 decemberében — több községet meglátogatott. Érdekes táblázatot közöl az igényjogosultak 1919 februári összeírásáról, melyből kiderül, hogy kevés volt a megyei urak által féloszthatónak minősített föld. Röviden érinti még a Debreceni Vörös Újság tevékenységét, állásfoglalását a földkérdéssel kapcsolatban. 4. sz. — Búcsú Szabó István történetírótól címmel RÁcz ISTVÁN nekrológja méltatja Szabó István életét, pedagógiai és tudományos munkásságát. 5. sz. — Szűcs ERNŐ : A debreceni „István" gőzmalom munkásmozgalmának története c. tanulmányának első része 1919-ig mutatja be az 1848-tól működő malom munkásainak helyzetét, a városi lakosság összetételét, a bérek és a munkaidő alakulását, az első szervezkedések formáit, a malom munkásainak harcát, mely jórészt a város mozgalmaival párhuzamosan folyt. Érinti a tanácshatalom rövid fennállása alatt hozott intézkedéseket is. 6. sz. — Szűcs ERNŐ tanulmányának második része 1944-ig veszi vizsgálat alá a malom munkásainak gazdasági és politikai harcát. A munkásság helyzetét három szempontból vizsgálja: a munkaalkalom, a munkabér és annak reálértéke, és a munkaidő viszonylatában. A munkásosztály szervezeteinek működése kapcsán