Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - E. A. Volina, L. A. Zak : Többkötetes tudományos, tájékoztató kiadvány a világtörténet kérdéseiről 438/II

420 történeti irodalom 438 G. W. F. Hallgarten a szó igaz és helyes értelmében vett elkötelezett történetírók közé tartozik. Erről tanúskodnak főbb művei is, így a már standard munkának tekinthető „Imperialismus vor 1914" vagy „Hitler, Reichswehr und Industrie" című könyve. Mindkettő az imperializmus és militarizmus elleni tudományos igényű, de egyben szenvedélyes vádirat. Mintegy folytatásnak lehet tekinteni a fegyverkezési versenyről írott legújabb művét, amely nem feledkezik meg egyetlen nagyhatalom felelősségéről sem, de mégis — és ez a szerző bátorságát mutatja — saját országa, az Egyesült Államok szerepót vizsgálja felül az emberiség szempontjából oly végzetessé válható fegyverkezési hajsza szempontjából. A könyvnek közel fele az 1945 utáni időszak fegyverkezését ismerteti, különös figyelmet szentelve az atompolitikának, előzményeivel és következményeivel együtt. Napjainkban, amikor az emberiség tanúja lehetett az első ember Holdra lépésének, hasznos és egyben időszerű figyelmeztetés, amelyet G. W. F. Hallgarten könyve idevonatkozó része tartalmaz. Bár a munka 1967-ben jelent meg ós a kézirat megírása még korábbi, aktualitása és mondanivalója érvényessége csak növekedhetett összefüggésben azokkal a törekvésekkel, hogy a világűrt fegyverkezés céljára felhasználják. Amint a Le Monde 1969. június 22-i számában Nicolas Viehney „Après la Lune, la Terre . . ." című cikkében erre céloz, nem annyira a világűr megismerése ós feltárása ós vele együtt oly égitestek meghódítása cél, amelyek biztosíthatnák a földi élet folytatását, hanem olyan létfeltételekhez való alkalmazkodás kikutatása ós megközelítése, amelyek lehetővé teszik a világűrnek mint katonai pozíciónak a biztosítását. Erre a veszélyre utal Hallgarten könyvének befejező része is, hogy végül is felvesse vele együtt az emberiség fennmaradásának a problémáját is. Bizalom a humanitásban, az emberi józanságban ós életakaratban — ezt tekinti a szerző az egyedüli kivezető útnak. Ennek a bizalomnak ős ennek a reménységnek az erősítéséhez kíván hozzájárulni a munka akkor, amikor a fegyverkezési versenyben rejlő veszélyeket kendőzetlenül feltárja. ZSIGMOND LÁSZLÓ TÖBBKÖTETES TUDOMÁNYOS-TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY A VILÁGTÖRTÉNET KÉRDÉSEIRŐL A Szovjetunióban hozzákezdtek a többkötetes szovjet történeti enciklopédia, a világ valamennyi népének történetét felölelő első hazai enciklopédia kiadásához. Az enciklopédiát kezdetben 12 kötetesre tervezték, azonban a munka folyamán kiderült, hogy a valamennyi történeti korszakot felölelő hatalmas anyag elhelyezéséhez —, a szovjet népek történetének, ill. az egyetemes történet kérdéseinek a kellő bemutatásához 16 kötetre van szükség, beleértve a mutatóként szolgáló kötetet is. 1961 —1968 között I l kötet jelent meg. (Ali. kötet címszavai: Pergam—Renouvin.) Neves szovjet történészek, tudományos-kutató intézetek, egyetemek, főiskolák, tudományos könyvtárak, múzeumok és levéltárak kollektívái vesznek részt a szovjet történeti enciklopédia előkészítésében. A szovjet történeti enciklopédia létrehozásában (elsősorban a cikkek ill. a címszavak átnézésével) részt vesznek a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság ós más szocialista országok történészei. A szovjet és a magyar történészek értékes együttműködésére (elsősorban a Magyar Tudományos Akadémiával) az enciklopédiái kiadványok előkészítésével kapcsolatban a Nagy Szovjet Enciklopédia második kiadása óta került sor. A magyar tudósok állandó segítséget nyújtanak a szovjet történeti enciklopédia előkészítéséhez, valamint a Nagy Szovjet Enciklopédia harmadik kiadásához. A szovjet történeti enciklopédia címszavainak és cikkeinek ellenőrzésében részt vesznek a kapitalista, valamint a fejlődő országok haladó történetírói is. A szovjet történeti enciklopédiát a „Szovjet enciklopédia" kiadó jelenteti meg (a kiadó tudományos tanácsának elnöke B. A. Vvedenszlcij akadémikus, a tudományos tanács elnökhelyettese L. Sz. Saumjan, a tudományos tanács elnökhelyettese s egyben a kiadó igazgatója A. I. Kevin) karöltve a Szovjet Tudományos Akadémia történeti osztályával. A szovjet történeti enciklopédia főszerkesztője E. M. Zsukov akadémikus. A szovjet történeti enciklopédia cikkeinek tudományos szerkesztésében konzultáns-szerkesztők vesznek részt, a különböző országok történetének, a különböző történeti szakágaknak és problémáknak szovjet specialistái. Egy rövid folyóiratcikk keretében természetesen lehetetlen megismertetni az olvasót a többkötetes szovjet történeti enciklopédia gazdag anyagával. Csupán arra