Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - Rozbiór krvtyczny annalium Poloniae Jana Dlugosza z lat 1445-1480 (Ism. Kristó Gyula) 410/II

410 TÖRTÉNETI IRODALOM 410 értésére adva, hogy az ellenforradalmi Bécs részéről egyelőre nem lehet nemzeti jogokat remélni. Az októberi diploma után következő időszakban ismét aktivizálódik; az 1863 júliusára összehívott nagyszebeni Landtagban kinevezett képviselő, majd a bécsi Reichsrat tagja. Ez utóbbi azonban számára is kiábrándulással végződött. A jogfolytonosság alapján egybehívott kolozsvári országgyűlésre — mint a kiegyezés ellenfele — már nem hajlandó elmenni, s ettől kezdve a passzivista politika vezére, a memorandumtevékenység szorgalmazója, s 1884-től a román nemzeti párt elnöke. Halála előtt rövid ideig a bukaresti akadémia elnöki tisztségét is betöltötte. Baritiu pályája átfogja a XIX. századi román polgári nemzeti mozgalom útját. Az emelkedő szakasz 1848 —1849-ig tart. A hanyatlás pedig még a kiegyezés előtt elkezdődött. Ahogy megindul Brassóban, s részben más határmenti városokban az önálló román kereskedőpolgárság előbb viszonylagos, majd abszolút mértékű sorvadása, a politizáló értelmiség gondolkodásában, úgy csökken a közvetlen gazdasági kérdések jelentősége, torzul el liberalizmusa, s a társadalom minden problémája fokozatosan a nemzeti szembenállásra redukálódik. Analóg jelenség a magyar társadalomban is megfigyelhető. A társadalmi haladás hordozói más osztályok lettek, s ez az értelmiség csak akkor képes feladatát betölteni, ha azok követeléseit is zászlójára írja. Netea monográfiájának nagy értékét az adja meg, hogy tárgyát a tényleges történeti összefüggésekben vizsgált Erdély viszonyai között tárja elénk. S ha a magunk részéről nem mindenben értünk is egyet a szerzővel — mint pl. a kolozsvári piarista gimnáziumról adott sötét összkép vonatkozásában; vagy szerintünk felelősség terheli a román forradalmárokat is a bécsi reakcióval való szövetkezésben (202. és kk. 1.); több pozitívumot látunk a kiegyezés rendszerében, legalábbis az első évtizedekben, vagy szóvátesszük az apróbb pontatlanságokat pl. a Bécs — Győr, vagy Pest—Bécs vasútvonal túl korai említését (153. 1.), — ez nem csökkenti e komoly gonddal ós hozzáértéssel, tiszteletre méltó objektivitásra törekvéssel megírt monográfia értékét. SZÁSZ ZOLTÁN KOZBIÓR KRYTYCZNY ANNALIUM POLONIAE JANA DtUGOSZA Z LAT 1445—1480. T. U. (Opracowali: St. Gawçda, К. Pieradzka, J. Radziszewska pod kierunkiem Jana Dq,browskiego. Polska Akadémia Nauk. Oddzial w Krakowie. Prace Komisji ÍSauk Historycznych. Nr. 12. — Wroclaw—Warszawa—Kraków. Zaklad narodowy imienia Ossolinskich. Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk 1965. LXVII + 435 1.) JAN DLUGOSZ LENGYEL TÖRTÉNETE 1445 — 1480 KÖZTI ANYAGÁNAK KRITIKAI ELEMZÉSE. II. KÖTET A jelen kötet megjelenésével teljessé vált Jan Dlugosz, a középkori lengyel historiográfia legnagyobb alakja Annales Poloniae című művének kritikai elemzése.1 Mindjárt elöljáróban szögezzük le: e munkák alapvetően fontosak, hézagpótlók, s mindenki, aki a Dlugosznál akár csak érintett kérdések vizsgálatára vállalkozik, aligha nélkülözheti eme elemzéseket. Dlugoszról sok adat maradt ránk; ez a tény önként kínálja azt a lehetőséget, hogy a mű és alkotója elválaszthatatlanságának „tétele" alapján teljes, minden árnyalatot érzékeltető kép alakuljon ki alkotásról ós íróról. Krystyna Pieradzka tartalmas előszava Dlugosz életútját vázolja fel Zbigniew Oleánicki, krakkói püspök — Dlugosz patrónusa — pályaindításától kezdve a királlyal szembeni ellenzékiségén át Jagelló Kázmér dinasztikus politikájának szolgálatáig. Pieradzka megkísérli kijelölni Dlugosz helyét a kor közép-európai történetírásában, s úgy hisszük, helyesen állapítja meg: „Thuróczi krónikája viszonylag a leghasonlóbb Dlugosz művéhez" (LII. 1.). Az előszó problematikája: mű és alkotó kapcsolata húzódik végig magán az elemzésen, amely tulajdonképpen szakaszonként, szövegegységenként tárgyalja Dlugosz munkáját, adatainak igazolására vagy cáfolására forrásokat (okleveleket, más krónikás kútfőket) és feldolgozásokat idéz. 1 Aleksander Semkowicz: Krytyczny rozbiór dziejów polskicli Jana Dlugosza do roku 1384. Kraków. 1887; Stanislaw Gawçda —Krystyna Pieradzka—Julia Radziszewska—Krystyna Stachowska: Rozbiór krytyczny Annalium Poloniae Jana Dlugosza z lat 1385 — 1444, t. I. Ossolineum. Wroclaw —Warszawa —Kraków 1961.