Századok – 1970
VITA - Moór Elemér: Az Árpád-monarchia kialakulásának kérdéséhez 350/II
AZ ÁRPÁD-MONARCHIA KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 375 német Pfalz szó is származhatott. A magyar nép és állam története szempontjából is igen nagy jelentőségű ez a szó, mert a leghatározottabban azt tanúsítja, hogy a bolgárok előkelőinek polata-i a honfoglalás után megmaradtak, sőt építési elemeinek elnevezései némileg demokratizált alakban a magyar népi építkezésben az egész magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók. A palota szó nálunk már a középkor folyamán sem csupán a király lakására vonatkozott, hanem az előkelők rangosabb lakóházaira is.2 7 Épp ezért a palota szó helynévként is nem éppen ritka. Mivel pedig a Palota helynevek csak azon a területen fordulnak elő,2 8 amelyen egykor a bolgárok voltak az urak, nem lehetetlen, hogy egyik-másik közülök mint helynév' még a bolgárok névadásából származik. A bolgárok polata-i a köznép veremházaival ellentétben bizonyára a földfelszín fölé épült borona-házak voltak. Épp ezért a 'Block' jelentésű borona, régebbi bërëna szavunk esetleg az ősszláv brbvbno valamelyik X. századi bolgár variánsából származik (a szónak 4 óbolgár alakváltozata is van; vö. Berneker: EtWb. I, 92. 1.), mert bërëna szavunk é'-je csak egy X. századi szláv ь-пек г-hanggal való helyettesítéséből származhatik. А X. század folyamán pedig a magyarok csak a bolgárokkal és a szlovákokkal állottak kapcsolatban (ld. fentebb 40. 1.), szavunk tehát gyaníthatólag bolgár eredetű, mert a magyar házterminológia legrégibb elemei között szlovák jövevényszó nincs. Bizonyára a magyarok legrégibb palotái is borona-házak voltak, de később már kőből ós téglából is építették őket. Elvi szempontból nem volna lehetetlen annak feltevése, hogy a palotáknak azok az építészeti elemei, amelyek a köznép földbevájt putrilakásaiban is meglehettek, szláv népektől közvetlenül kerültek volna a magyar köznép házaiba. Mivel azonban a magyar népi háznak vannak olyan építési elemei is, amelyek csak a palotá-kból szállhattak le a néphez, mégis csak valószínűbbnek látszik, hogy az előző csoporthoz tartozó építési elemek is az előkelők palotái révén származtak le a magyar népi épületekbe. Az utóbbiak közül a legnevezetesebb a szelemenes tetőszerkezet, amelynél oszlopokra vagy ágasfákra fektetett szelemen-nek nevezett gerenda tartja a tetőt. Nyilván a szelemennel egy időben került a magyarba a szelement tartó fáknak oszlop vagy bálvány elnevezése is (vö. Kniezsa: 364, 591. 1.). Az egyik szó a külső pillérszerű tartófákra, a másik pedig a belső tartóoszlopokra vonatkozhatott. Az oszlop szónak a bolgárból való származását mint lehetőséget Kniezsa is említi; azt pedig a 'Block' jelentésű, bolgár származású román bolovan szó is tanúsítja, hogy ez a szó hasonló jelentésben a régi bolgárban is megvolt. Kisebb, illetve vékonyabb megfaragott fákat a ház- illetve palota-építésnél más célokra is használhattak. Azért bizonyára a bolgárból származott gerenda (< szl. grçda) szavunk is, amelyről a szláv g magyar en-es reflexe alapján csak annyit mondhatunk, hogy X. századi átvételű szó (vö. Kniezsa: i. m. 191. 1.). A palotáknak mondott építmények eredetileg az előcsarnokon kívül tulajdonképpen csak egyetlen tágasabb helyiségből állhattak, mert különben a magyar palota szó nem vehette volna fel a 'terem' jelentést is. Előcsarnokának az elnevezése pitvar volt (1300); 1406-ban említik is a királyi palota pitvarát (vö. Kniezsa: i. m. 425. 1.). Ez a szó Kniezsa szerint ismét csak bizánci származású óbolgár szó lehet a magyarban (< óbolg. pritvorb). Mivel pedig a régi egysejtű veremháznak semmiféle előcsarnoka sohasem volt, nyilvánvaló, hogy a népi pitvar a paloták pitvarának átvételéből származott. — A palota főhelyiségének terem (XIV. század) lehetett a neve, amely szó jelentésileg és alakilag is a legegyszerűbben az óoroszból volna magyarázható; csakhogy persze, ha a palota szó nem származhatik az óoroszból, akkor ez a származás nyilván nem tehető fel a terem szóra vonatkozólag sem, amely végsőleg szintén a 'ház, szoba' jelentésű bizánci rèoe/ivov szóval áll kapcsolatban. Kniezsa szavunknak az óbolgár trëmb-bői való származtatásától főleg a szó rövid hangalakja miatt idegenkedett, mert szerinte a bolgár magánhangzóknak Melich által feltételezett általános megrövidülése a magyar honfoglalás korában még nem következett be. Csakhogy ez a szabálytalannak tekinthető rövid magánhangzó egy bizonyos hangalakú szótípushoz tartozó szláv jövevényszavainkban többször is megfigyelhető (vö. Kniezsa: NyK. LXV, 89), bár ennek megértésére kielégítő magyarázatot Kniezsa szavai szerint „egyelőre" nem sikerült találnia. Alkalmam volt azonban másutt (vö. NyK. LXVI, LXVTI) behatóbban is kifejteni, hogy a szláv hosszú magánhangzóknak a magyarban rövid magánhangzóval való képviselete mássalhangzótorlódással kezdő" Vö. 1330: „Palacium olim Zenyepalataya", 1412: „Palacium wlgo Detrehpalotaya" (Ok)Sz. 743). "Ezek: 1. Palota-Bozsok Baranyában (Csánki II. köt. 475.1.); 2. Palotás-Hatrun Nógrádban (Csánki, I. köt. 104.1.); 3. Várpalota Fejérben (Csánki, III. köt. 210, 214. 1.); 4. Palota Esztergom és Visegrád között (Csánki I. köt. 212.1.); 5. Palota Biharban (Csánki, I. köt. 619.1.); 6. Rákos-Palota (Csánki, I. köt. 32.1.); 7-8. Két Palota Csanádban (Csánki I. köt. 701. 1.).
