Századok – 1970

Tanulmányok - Willibald Gutsche: Az állam és a monopoltőke együttműködésének mechanizmusa Németországban az első világháború első hónapjai alatt 251/II

264 WILLIBALD GUTSCHIf főleg fegyverkezési ügyletekkel foglalkozott. Ugyanebben az évben egy kívül­álló, a kölni „Helios" Elektrizitäts AG megsemmisítésénél működött együtt a két konszern. Egy évre rá megalapították a Verkaufsstelle Vereinigter Glühlampenfabriken-t7 (Egyesült Izzólámpagyárak elárusítólielye) az izzó­lámpák árának magasan tartása céljából, és hasonló megállapodásokat kötöt­tek a szigetelt vezetékek, valamint az erős- és gyengeáramú kábelek árusítá­sával kapcsolatban is.8 Ez a kooperáció a következő években tovább erősödött. Az elektromos ipar két nagy monopóliuma mögött nagybankok álltak, melyek az anyaintéz­mények alapítását finanszírozták, s e monopóliumok pénzügyeit intézték. Az AEG vezérbankja a Berliner Handelsgesellschaft volt — ügyvezetőjeként 1902 és 1907 között Walter Rathenau működött —, segítségével az AEG a bel- és külföld sok villamosipari vállalatába behatolt. A Berliner Handelsge­sellschaft élén a háború alatt Carl Fürsten berg állt.9 Szoros kapcsolatai voltak az elektromos iparral a Deutsche Banknak is; 1870-ben hívták életre Georg von Siemens — későbbi első igazgatója — közreműködésével. A Siemens-kon -szern fő hitelintézete volt, de az ÀEG-hez is szoros kapcsolatok fűzték. 10 Élén a háború alatt Arthur von Gwinner állt. A Berliner Handelsgesellschaft és a Deutsche Bank mellett néhány más hitelintézet is szoros kapcsolatokat tartott fenn az elektromos ipar két nagy monopóliumával, így a Dresdner Bank, — mely, mint a Victoria Falls Co. alapítója, elősegítette a német elektromos ipar gazdasági expanzióját — és a berlini S. Bleichröder bankház. Az elektro­mos ipar két nagy monopóliuma, az AEG és a Siemens mellé harmadiknak a Robert Bosch korlátolt felelősségű társaság csatlakozott. Abszolút monopol­helyzetet foglalt el a gépkocsi-elektrotechnika területén. A nagy villamosipari monopóliumoknak széleskörű külföldi kapcsolatai voltak. A tőkekivitel expanziós törekvéseikben kezdettől fogva nagy szerepet játszott, s számos ország gazdaságába való behatolásukat eredményezte.11 A részesedési rendszer révén a mintegy 1.5 milliárd márka tőkével rendelkező AEG 175—200 bel- és külföldi társaság felett uralkodott.1 2 34 közvetlen kül­földi képviselete, ebből 12 részvénytársasága volt például Oroszországban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztria-Magyarországon, Olaszországban, Romániában, Svédországban, Mexikóban, Argentínában és Dél-Afrikában.13 1907-ben szerződést kötött a General Electric Companyval (GEC). Német­ország, Luxemburg, Ausztria-Magyarország, Oroszország, a skandináv álla-7 Wolfgang Hahn— Lothar Kruss: Elektrokonzerne — Rüstungskonzerne (Elektro­konszernek — fegyverkezési konszernek). Berlin 1961, 33. k. 1. — II. Vilmos mind Emil Rathenaunak, mind Wilhelm von Siemensnek üdvözlő iratot küldött a „Verkaufsstelle Vereinigter Glühlampenfabriken" alapítása alkalmából. 8 üa. 9 Wolfgang Hahn—Lothar Kruss : i. m. 21.1. — A bank képviselői az AEG felügyelő­bizottságában ültek. Emil Rathenau fia, Walter a Berliner Handelsgesellschaft társ­tulajdonosa volt. A Deutsche Bank 1896-ban átengedte az AEG vezetését a Berliner Handelsgesellschaftnak (Gertrud Theodor: Friedrich Naumann oder der Prophet des Profits. Ein biographischer Beitrag zur Geschichte des frühen deutschen Imperialismus (Friedrich Naumann, vagy a profit prófétája. Életrajzi adalék a korai német imperializ­mus történetéhez). Berlin 1967, 71. 1. 10Gertrud Theodor: i. m. 71. és köv. 1. 11 A. S. Jerusalimski: i. m. 52. 1. 12 V. Lenin: Az imperializmus. 79 — 80. 1. 13 Walter Bartel: i. m. 13. 1. és Stahl und Eisen (Acél és vas), 1914. óvf. 48. sz. 1914. nov. 26. 1779. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom