Századok – 1970
KRÓNIKA - A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk, 1945—1959 (D. Szabó Mária) 1297/V-VI
KRÖNIKA 1297 A BUDAPESTI EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN TÖRTÉNELEMBŐL ELFOGADOTT DOKTORI DISSZERTÁCIÓK 1945—1969 A felszabadulás után már 1945 áprilisában megkezdődtek a doktori szigorlatok. Ekkor a vallás- és közoktatásügyi miniszter 55.129/1892. számú rendelete volt és maradt érvényben egészen addig, amíg a vallás- ós közoktatásügyi miniszter 600/1949. számú rendelete a bölcsészdoktorátust addigi formában meg nem szüntette, külön rendelet kiadását helyezve kilátásba. A Bölcsészettudományi Kar 1948. december 23-án tartott kari tanácsülésén kimondotta, hogy a régi rendszer szerinti egyetemi doktori szigorlatokat 1948 utolsó napjáig le kell bonyolítani. Csak egy-két indokoltan elmaradt doktori vizsgára került sor 1949/1950-ben. Karunkon az akkor működő intézetekben (tanszékeken) az alábbi doktori disszertációkat fogadták el (zárójelben a szigorlat éve): ,4 hsyincjex (4ynia.- P. mester gestájának angol és dán vonatkozásai (1947). Arató Endre : A szlovák értelmiség a forradalom előtt 1845— 1848-ig (1948). Balázs Péter: A kis és a nagy állam eszméje Szent Ágostonnál (1948). Balogh Endre: A magyar címer egyesítése idegen államok és uralkodóházak címereivel (1946). Bekény Sándor Zoltán: Hegel történelmi műveltsége (1948). Dabis Attila: Magyar hallgatók a krakkói egyetemen a XV—XVI. században (1947). Décsy Gyula József : A szlovák társadalmi és nemzeti fejlődés fővonásai (1948). _ Désaknai Irma: Mátyás magyar király külpolitikája (1948). Dümmerth Dezső: Horvát István naplója, 1805 — 1809 (1948). Eperjessy Géza: A céhrendszer Magyarországon 1840 — 1848 (1948). Erdei Aranka: A dél-bihari jobbágyság XVII. és XVIII. századi történetéből (1948). Fallenbühl Zoltán: A farm- és tanyarendszer jelentősége az újkori fejlődésben (1946). Felhő Ibolya: A szabad királyi városok ós a magyar kamara viszonya a XVII. században (1945). Forró Judit: Az 1848-i párizsi februári forradalom hatása Moldvára és Havaselvére (1946). - Friedmann Ervin: Më bälati, egy adalék Pseudo-Kallisthenes Sándor-regényéhez (1948). Gyapay Gábor: A „Huszadik Század" társadalomszemlólete az első évtizedben (1900 — 1910), (1948). Heckenast Gusztáv : A honorácior-réteg a reformkorban (1947). Hontert Rezső: Adatok Erdély, Lengyelország és a két román vajdaság árucsereforgalmához és gazdaságtörténetéhez а XVI. és XVII. században (1945). -Horváth Gyula: A pápák korona-küldési joga (1948). Dr. Horváth Gyula Konstantin: Az előszállási uradalom története a XIX. század elejéig (1945). «- Hölvényi György István: A ciszterci gondolat a XII. században (1947). Juhász Judit: Ötven óv Peso város történetéből (1947). - Kállai Lídia Erzsébet: Kraszna megye története (1945). Király Ferenc: Dembinski bemutatkozása Magyarországon egykori levelei tükrében ,(195 0 )-, Kelecsényi Gábor Akos: A nagyszombati egyetem barokk szellemisége 1635—1655, az egykorú nyomtatványok alapján (1945). Kulcsár Erzsébet: Az Alldeutsch mozgalom és Magyarország (1947). Lukács Lajos: Kossuth Lajos Duna-konfederációs tervei, különös tekintettel a kelet-európai emigránsokra (1948). Molnár Balázs: A hajdukórdés dél- és keletközép-európai kapcsolatai (1948). Nagy Erzsébet: Kazy Ferenc élete és történetírói munkássága (1945). Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság életéhez az úrbérrendezésig (1948). —Nemeskéri Kiss István: Zaránd megye középkori településtörténete (1945). - Paál László: Nagybánya bányászata a középkorban (1947). Fach Zsigmond Pál: A tőkés termelés feltótelei a magvar mezőgazdaságban 1848-ban (1948). Pamlényi Ervin Miklós: Néhány fejezet a magyar történetírás újabb históriájából , (1945). Rozsa Ödön: A román nemzetiségi kérdés szemlélete a magyar szocialista sajtóban (1875 — 1914) (1948). Sarkadi Mária: Vulcan Sámuel nagyváradi görögkatolikus püspök élete és működése (1948).
