Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 1192/V-VI
1214 BALOGH SÁNDOll lentést követően a korábbi súlyos feszültség szemmel láthatóan feloldódni látszott. Ez egyébként érthető is volt, hiszen a párt meglehetősen széles köreiben ellenzést kiváltott közös lista ügye ezzel hivatalosan is lekerült a napirendről.29 7 Ezekután Tildy azt kérte, hogy a nagyválasztmány fogadja el a MNFF tervezett kiáltványát és foglaljon állást a koalíció választások utáni fenntartása mellett. Tildy Zoltán és Nagy Ferenc beszédeiből világosan kiderült a balszárny és a centrum együttműködése a fentebbi kérdésekben. E két pártonbelüli irányzat egysége lényegében eldöntötte a vita kimenetelét az Országos Választmány ülésén. A jobbszárny azonban nem adta meg könnyen magát. Különösen Vásáry István és Sulyok Dezső támadta élesen a párt vezetőinek politikáját és magatartását. Sulyok elsősorban azért bírálta erőteljesen a pártvezetőséget, mert az egyáltalán hajlandó volt belemenni a választási szövetséggel kapcsolatos tárgyalásokba, és azt követelte, hogy a jövőben Tildy csak a pártvezetőség más tagjaival együtt vegyen részt a pártközi értekezleteken. A koalíció fenntartását ő sem ellenezte kifejezétten, de sürgette, hogy a Kisgazdapárt a „nem marxista" pártokkal szorosabban működjék együtt.29 8 Az említettek mellett a jobbszárny részéről mások állandó közbekiabálásokkal zavarták Tildy beszámolóját és hangosan követelték a FKGP kormányban való részesedési arányának a nyilvánosságra hozását, valamint részletes tájékoztatást a „szovjetmagyar gazdasági szerződésről".29 9 A nagy választmányon felszólaló Varga Béla a centrum álláspontjának megfelelően támogatta a MNFF kiáltványának a párt részérő] történő aláírását, és igyekezett a jobbszárnnyal is elfogadtatni a centrum álláspontját.30 0 Az Országos Választmány végül is egyhangúlag elfogadta a Tildy által beterjesztett javaslatokat, és ezzel elhárult minden olyan akadály az útból, amely a MNFF pártjainak közös választási felhívása előtt állt. A jobbszárny azonban változatlanul elégedetlen volt a nagy választmányi ülés eredményével, és képviselői ebben a szellemben tájékoztatták Mindszenty hercegprímást is az ott elfogadott határozatokról.30 1 ' 'Tildy tájékoztatta a nagy választmányt az előző napokban lezajlott pártközi tanácskozásokról is. Elmondta, hogy a tanácskozásokon őket, ti. a párt vezetőit kettős cél vezette. Az egyik az volt, hogy lehetővé tegyék a magyar politikai élet minden tényezője számára az országért vállalt felelősségben való részesedóst, a másik pedig, hogy helyreállítsák az együttműködést. Tildy szerint Magyarországon a jövőt tekintve is olyan helyzet alakult ki, hogy „egyedül a Kisgazdapárt nem tudja kormányozni az országot, de hangsúlyoznunk kell, hogy a Kisgazdapárt nélkül nincs magyar politika" (Kis Újság, 1945. okt. 25.). 298 Desiderius Sulyok: Zwei Nächte ohne Tag. Zürich. 1948. 128. 1. 299 Esztergomi Prímási Levéltár. 3451/1945. sz. i. 300 „Örültem annak is, hogy a koalíció fennmaradt — hangoztatta Varga —, mert nálunk Magyarországon senki sem vonhatja ki magát a felelősség alól . . . Lelkesedéssel, szeretettel és hazánk jövője iránti bizalommal induljon mindenki vidékre, hogy megnyerjük a választást, ugyanúgy, mint ahogyan Budapesten megnyertük" (Kis Újság, 1945. okt. 25.). Varga Béla ezzel világosan kifejezésre juttatta, hogy ők a választásokon való külön indulás biztosítása érdekében kötöttek megállapodást és léptek kompromiszszumra a baloldallal. Ezt húzta alá Nagy Ferenc is az Országos Választmányon elmondott záróbeszédében, amikor arról beszélt, hogv ,, . . . a november 4-i választással kapcsolatban a párt részéről egyetlen törekvés nyilvánul csak meg, és ez az, hogy a választás szabadon, tisztán és befolyásmentesen történjék meg és megmutatkozzék Magyarország népének állásfoglalása" (Kis Újság. 1945. okt. 25.). 301 Esztergomi Prímási Levéltár 3451/1945. sz. i.
