Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 1192/V-VI
AZ 1945. NOVEMBER 4-1 NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON (II.) 1207 őri alul nem volt hajlandó tárgyalni a közös listáról.26 8 A fentiekből kiindulva az NPP azzal számolt, hogy a Kisgazdapárt részesedése a nemzetgyűlési képviselői mandátumokból megközelítőleg 40%-os, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt részesedése pedig 20—20%-os lesz. A Kommunista Párt mellett tehát lényegében a Nemzeti Parasztpárt is magáévá tette a választási szövetség gondolatát. De a párt részesedési arányát illetően a 10%-ot, — mint alsó határt — csak tárgyalási alapul fogadta el. Ami magát a 10%-os arányt illeti, a NPP egyeztette azt a MKP-val.26 9 A Kisgazdapárt balszárnya, majd a nemzetgyűlési mandátumok elosztási arányának a párt javára történő módosítása után a centrum is elfogadta a választási szövetséget. A megegyezés elősegítése és megkönnyítése érdekében a Kisgazdapárt részesedési arányát először 45%-ra, majd később 47,5%-ra módosították.27 0 Tildyék állásfoglalása abból a felfogásukból fakadt, hogy a munkáspártokkal az MNFF-en belül megvalósított egységet fenn kell tartani, mert csak így biztosítható — az ország kül- és belpolitikai helyzetét figyelembevéve — a válság nélküli kormányzás. A balszárny álláspontját természetesen Nagy Ferenc és köre sem hagyhatta teljesen figyelmen kívül. Emellett a választási szövetségnek a részükről történő elutasítása olyan belpolitikai helyzetet idézhetett volna elő, amely lehetetlenné tettel volna esetleg a választások megtartását, amit viszont ők most már feltétlenül el szerettek volna kerülni. Hiszen, még ha nem is kapják meg a közös listán az abszolút többséget, a megegyezés alapján elérhető részesedési arányuk a politikai hatalomból így is jóval kedvezőbbnek ígérkezett, mint azt megelőzően volt. A választási szövetség, illetőleg a közös lista megkötésének mérlegelésénél azt is számításba vették, hogy egy kizárólagos kisgazdapárti kormány működése — amennyiben azt a baloldali pártok nem támogatják — bukásra van ítélve. Ezzel összefüggésben, legalábbis a békeszerződés megkötéséig és a szovjet hadseregnek az országból való kivonulásáig nem kívánták a koalíciós együttműködést végérvényesen felborítani. Végül nyilvánvalóan az is szerepet játszott a választási szövetségvereség nyílt beismerésének tartotta, és határozottan ellene volt a NPP közös listán való indulásának. Kovács a közös lista elutasításától a Nemzeti Parasztpárt választási kilátásainak és eredményeinek jelentős megjavulását várta. Kovács Imréhez hasonlóan Illyés Gyula is a külön listától várta elsősorban — az adott viszonyok között — a párt választási esélyeinek a növekedését, és csak abban az esetben volt hajlandó a listakapcsolást elfogadni, ha a NPP 15%-os arányban részesedik a nemzetgyűlési képviselői mandátumokból. Farkas Ferenc a vitában Kovácstól és Illyéstől bizonyos fokig eltérő, felemás véleményt fejtett ki. Szerinte az országban polgárháború réme fenyeget, és ennek elhárítására a választási szövetség ,,az egyetlen út". Ugyanakkor a Nemzeti Parasztpártnak a nemzetgyűlési választáson való külön indulását a baloldal szempontjából is előnyösnek tartotta, mert „mi ezzel erősen jönnénk be", ti. a nemzetgyűlésbe. Erdei Ferenc, ellentétben az előtte felszólalókkal, helyesnek ítélte a Nemzeti Parasztpártnak a választási szövetségben való részvételét, és járhatatlannak minősítette a „kiugrást" a koalícióból. Végül is hosszú vita után az Intéző Bizottságban az az álláspont alakult ki, hogy a NPP elfogadja a közös listát. A párt részesedési arányát illetően azonban még ezek után is elég nehezen jutottak az IB tagjai közös nevezőre. Illyés a 15%-os, Farkas pedig a 12%-os részesedési arány mellett tört lándzsát, és annak elfogadásától próbálták újra függővé tenni a Nemzeti Parasztpártnak a közös listán való indulását. A vitát ebben a kérdésben lényegében a szavazás döntötte el. 268 PI. Arch. 284. fond. XIII. cs. 269 PI. Arch. 284. f. XIII. cs. 270 Nagy Ferenc: The Struggle behind the Iron Curtain. New York, The Mac-Millan Company. 1948. 149. 1. 8*
