Századok – 1970

Tanulmányok - Kirschner Béla: Lenin a nemzetközi munkásmozgalom néhány kérdéséről 1907-1914 között 1166/V-VI

1188 KIRSCHNElt BÉLA kitolódott a kapitalizmus elleni döntő harc időpontja.5 8 Ehhez azonban azt is hozzátette, hogy az orosz, perzsa, török, kínai forradalom viharainak és Euró­pára való visszahatásának a korszaka következett el. „A drágaság és a trösztök nyomása következtében hallatlanul kiéleződött a gazdasági harc, s ennek hatá­sára megmozdultak még a liberalizmustól leginkább megfertőzött angol munkások is. Még Európa »legsziklaszilárdabb« burzsoá-junker országában, Németországban is szemünk láttára érik a politikai válság. Az eszeveszett fegyverkezés és az imperialista politika a modern Európában olyan »társa­dalmi békét« teremt, amely leginkább lőporos hordóhoz hasonlít. Viszont valamennyi polgári párt bomlása ós a proletariátus érlelődése feltartóztatha­tatlanul halad előre."59 Lenin ebben az időszakban jelentős eredményt várt az angol munkás­mozgalomban attól, hogy Anglia elvesztette monopol-helyzetét. Ügy értékelte 1912 októberében e tényt, hogy megingott az opportunizmus talaja, az az alap, amelyen elterjedtek a liberális munkáspolitika eszméi. A szénbányászok 191 l-es, a vasutasok 1912-es sztrájkját nagy jelentőségűnek tartotta, s annak jeleként értékelte, hogy a szakszervezetek lassan, de biztosan a szocializmus felé fordulnak, a liberális munkásképviselők ellenére is.60 Novemberben pedig az amerikai elnökválasztásokon a Roosevelt vezette Nemzeti Haladó Párt sikerét úgy tekintette, mint a régi polgári pártok bomlásának a jelét, illetve mint a kapitalizmus léte és nem léte körüli kérdésnek a felvetődését.0 1 Azt a tényt viszont, hogy a közel 2 millió tagot számláló Amerikai Munkaszövetség kongresszusán a szocialista Max Hayes az elnöki tisztség betöltésekor jelentős számú szavazatot szerzett, annak a folyamatnak az érlelődéseként fogta fel, amelyen keresztül fokozatosan a szocialisták befolyása érvényesül. Hasonló­képpen sokat várt attól, hogy az amerikai kapitalizmus kivételes előnye meg­szűnik.62 A francia elnökválasztásnál Poincaré személyében annak a jelét látta, hogy Franciaországban az osztályharc a kiéleződés felé halad, mivel a bur­zsoázia utolsó pártja van hatalmon, s minden rendű és rangú burzsoá össze­fog a proletariátus ellen. A Vaillantra adott szavazatokat pedig úgy értékelte, mint a Párizsi Kommün melletti demonstrációt.03 1913 közepétől kezdve, Oroszország mellett, Lenin figyelme ismét Anglia és Németország felé fordult. Az okot az szolgáltatta, hogy Dublinban véres összeütközésre került sor a munkások és kivezényelt rendőrök között. Több száz munkás megsebesült, kettő pedig meghalt. Az angol szakszerveze­tek kongresszusa erélyesen fellépett a terror ellen ós javaslatba került az általá­nos sztrájk is. E fellépést az új útra való áttérésként jelölte meg, és feltételezte, hogy az angol proletariátus gyorsabban és szilárdabban fogja a szocializmust megvalósítani, mint bárhol másutt a világon. Ehhez járult, hogy mikor Írország önkormányzatának kérdését tárgyalták, s alkotmányjogi válság keletkezett, amely azzal függött össze, hogy az egyik tartomány protestánsai kijelentették, hogy fellázadnak, ha Írország megkapja az önkormányzatot. A tábornokok 58 Marx Károly tanításának történelmi sorsa. LM. 18. köt. 697. 1. 69 LM. 18. köt. 598. 1. 60 Angol viták a liberális munkáspolitikáról. LM. 18. köt. 360.1.; Az angol munkás­mozgalom 1912-ben. 1913 jan. LM. 18. köt. 472-473. 1. 01 Az amerikai elnökválasztások eredménye és jelentősége. 1912 nov. 2. LM. 18. köt. 403-404. 1. 62 Amerikában. LM. 36. köt. 198—199. 1. 63 Poinearé megválasztásának jelentősége. 1913 jan. LM. 18. köt. 493 — 494. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom