Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Johancsik János: A Magyar Nemzet „szellemi honvédelme" és az antifasiszta függetlenségi mozgalom 97/I
108 JOHANC8IK JÁNOS érintettek leveleinek. Teleki azonban keresztülvitte a második zsidótörvény életbe" léptetését. A német befolyás elleni harcuk során fordultak szembe 1939-ben a Bäsch Ferenc vezette nőmet kisebbségi mozgalommal (Volksbund) is, amely a náci Németország ötödik hadoszlopakónt szervezkedett és egyre aktívabban lépett fel. A Magyar Nemzet terjedelmes cikkekben foglalkozott tevékenységükkel, világította meg a mozgalom anyagi és politikai támogatásának németországi forrásait. E cikkekben különösen Baschéknak azt az állítását vitatták, hogy 700 000 német lenne Magyarországon, leleplezték és élesen elítélték szándékukat, hogy disszimilálják a magyar nemzetbe korábban beolvadt német származásúakat. A lap jelentős teret adott a volksbundisták elleni véleményeknek. Pethőék felismerték ós jelezték azt a fenyegetést, amelyet a náci irányítás alatt levő mozgalom jelentett az ország függetlensége szempontjából; amint Pethő a második zsidótörvényjavaslattal kapcsolatban megállapította, a zsidóság kisebb veszélyt jelent, mint az árja, amely mögött 80 milliós világhatalom áll.76 A náci fajelmélettel és magyar szélsőjobboldali képviselőivel hadakozva a Magyar Nemzet nyilvánosságot biztosított a „törzsökös magyarok" mozgalmának is, bár azok nézetei nem egyeztek teljesen Pethőék felfogásával. A volksbundisták és a nyilasok faji mozgalmával szemben a törzsökösök sajátos magyar fajvédelmet akartak kibontakoztatni. Egyik fő szervezőjük vitéz Baráti Huszár Aladár, az OTI elnöke, hangsúlyozta mind a nyilasok, mind Pethőék felé, ők nem a „kék vérűséget", nem a geneológiát, hanem a misztikus magyar lelkiséget tekintik a magyar fajhoz tartozás alapjának,76 biológiai fajelmélettel szemben a történelmi fajfogalmat ismerték el, amely nem zárta ki a mozgalomból az asszimilált zsidóságot illetve a beolvadt nemzetiségieket. A Magyar Nemzet hasábjain a konzervatív nacionalizmusuktól ihletett romantikus tervet rajzoltak fel a társadalom vérségi és rokoni kapcsolatokra épülő nemzetiségi szervezéséről. A magyar leszármazású családok megszervezésével részben a társadalmi egyensúlyt akarták megteremteni (a gazdag és a szegény rokonokat eggyé olvasztotta volna a nemzetségi szellem), másrészt előjogokat kívántak biztosítani, különösen a zsidók rovására megvalósuló gazdasági „őrségváltásnál" és az állami pozíciók betöltésénél.7 7 A második zsidótörvény elfogadása után Pethő Sándor fenntartásai ellenére haj -lott a törzsökösök fajvédelmi mozgalma felé, arról írt, hogy „ha van még bennünk reális életérzés, akkor a törzsökös és sárkányos mozgalmat megtisztítva a maga kamaszkori betegségeitől — ebből az úgymondott keresztény fajvédelemből desztillálni kell a magyar fajvédelmet".7 8 * A Pethő Sándor és Szabó Zoltán nevéhez fűződő „Szellemi Honvédelem" mozgalom7 9 is az előzőekben felvázolt politikai koncepcióra épült. Meghirdetésének két indítéka volt. Egyik Pethőóknek az Anschluss által bekövetkezett változásokból levont következtetése, mely szerint a hatalmi program megvalósításánál ezentúl csak saját, belső erőkre lehet számítani. A hatalmi törekvésekhez szociális-népi programot kapcsolva, a „középosztályon" túl a népi tömegek köréből kívántak a korábbinál szélesebb társadalmi bázist toborozni politikai irányzatuknak. Ennek érdekében hirdette meg Pethő a nemzeti öntudat reformját, amelynek lényegét a magyar népiség és a szentistváni gondolat szintézisében jelölte meg. „Legyen ez a nemzeti öntudat éber és hajlékony, népi és szociális, humánus és egyúttal fölényes, faji és szentistváni is egyszersmind" — írta elképzeléséről.80 Az új nemzeti öntudat szerinte elsősorban az értelmiségre és a „középosztályra" építene, de kiterjesztené befolyását a parasztság ós munkásság köreire is. A szellemi honvédelem megindításában közrejátszó másik tényező a „középosztály" politikai felfogásának és magatartásának alakulása volt. Nagy része ugyanis az 1938— 1939-es években a szélsőjobboldali mozgalmak, vagy legalábbis a németbarát politikai irányzatok befolyása alá " Pethő S.: A magyar társadalomhoz. Magyar Nemzet, 1938. aug. 25. " Pethő S.: A második zsidótörvény. Magyar Nemzet, 1939. jan. 29. " Vitéz Baráti Huszár Aladár: Nem kékvérűség a törzsökös magyarok szervezkedése, Magyar Nemzet. 1938. nov. 11. " Dessewffy Sándor: A törzsökös magyar nemzetségek szervezkedési mozgalma. Magyar Nemzet, 1938. aug. 31. Megalakult a Törzsökös Magyar Nemzetségek Szövetsége. Magyar Nemzet, 1939. jan. 17., Szervezkednek a törzsökös magyar ügyvéce'í. Magyar Nemzet, 1939. febr. 7. 78 A második zsidótörvény után. Magyar Nemzet, 1939. ápr. 30. " Б tanulmány a Magyar Nemzet politikai arculata felvázolásának keretében a „Szellem, honvédelem" mozgalomnak csupán politikai vonatkozásával foglalkozik. 80 Pethós S.: Uj nemzeti öntudat felé. Magvarság, 1938. márc. 20.
