Századok – 1970
KRÓNIKA - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1071/IV
KRÓNIKA 1073 Egyetem docense a kormegelevenítéssel, Unger Mátyás, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense az írott források felhasználásával, Bodó László főiskolai tanár, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatóholyettese a történelem tárgyi emlékeinek felhasználásával foglalkozott előadásában. Eperjessy Géza kandidátus, az Országos Pedagógiai Intézet docense az ismeretek ellenőrzéséről szólt; Gellért László, az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa ismertette a történelemtanítás problémáit a dolgozók iskoláiban. A nyári akadémia harmadik — fakultatív — sorozatában külföldi szakemberek tartottak előadást, amelyben beszámoltak a magyar történelemnek országukban történő tanításának főbb időszerű kérdéseiről. E program keretében előadást tartott Gaál György tanügyi tanácsos (Jugoszlávia), H о jer Lajos, a nyitrai pedagógiai főiskola tanára (Csehszlovákia), Ghudanics V., az ungvári egyetem tanszékvezető docense (Szovjetunió), Konstantin Dinu tudományos kutató (Románia) ós Deák István, a Columbiai Rgyetein Közép-Kelet-Európái Intézetének igazgatója (Egyesült Államok). Л vidéki csoportok hírei Tudományos emlékülések A Magyar Történelmi Társulat Kelet-Dunántúli Csoportja, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága 1970. augusztus 15-én Székesfehérváron I. István kiráíy születésének ezredik évfordulója tiszteletére történelmi emlékülést rendezett. Boór Ferenc, a Fejér megyei Tanács VB elnökhelyettesének megnyitója után Györjfy György, a történettudományok doktora, a MTA Történettudományi Intézetének főmunkatáisa ,,Az államalapító István király" címmel tartott előadást. Györffy György először a német-római császárság határai közelében élő népek történelmi útjának egyezéseit elemezte. Hasonlóan a cseh és lengyel fejlődéshez, Magyarországon sem egyetlen történelmi személyiség nevéhez fűződött az új rend bevezetése. Az előadó e vonatkozásban szólt Taksony fejedelem kereskedelmi kapcsolatokat kiépítő békés politikájáról, s különösen kiemelte Géza központosító törekvéseit, amelyek megteremtették István király államszervező munkájának előfeltételeit. Az előadó az előzmények bemutatása után részletesen ismertette azt a négy évtizedes szívós munkát, amellyel István kiépítette a magyar államot és egyházat. Először elemezte az egyeduralmat biztosító küzdelmeket: Koppány, Gyula és Ajtony leverését. Megállapította, hogy e harcok sikerei megteremtették az egységes állami és egyházszervezet kialakításának alapját. Korábban azt hitték, hogy a magyar állam létrejötte minden előzmény nélküli szervezés eredménye; mások a szláv jövevényszavak és helynevek ismeretében a magyar állam létrejöttében a szláv előzményeknek a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonítottak. Az előadó e tekintetben egyetemes társadalomfejlődési példákra hivatkozva arra az eredményre jutott, hogy ,,a magyar államszervezet közvetlen előzményei magában a magyar társadalomban lelhetők fel, és az államszervezéshez az alapot belső fejlődés teremtette meg. István király műve e téren lényegében a nemzetségi szervezetnek területi szervezetté, a nemzetségfők uralmi területének vármegyévé való átállítása , r olt." Györffy György ezután az egyházszervezés munkáját mutatta be. István Esztergomban érsekséget állított fel, s püspöki szókhelyeket létesített azokon a helyeken, ahol a királyi család valamely tagja szálláshelyét tartotta, s ezáltal biztonságot nyújthatott az egyházfőnek. A térítés és templomépítés a várispánok oltalma alatt kezdődött meg. A templombajárást a király azzal igyekezett elősegíteni, hogy a vásárokat vasárnapra tette, s helyűket a templom mellett jelölte ki. Az új rendet István király törvényei szentesítették. Összehasonlítva István törvénykönyveit a korabeli nyugat-európai törvényekkel, megállapítható, hogy bár a nyugati törvények, zsinati határozatok hatása felismerhető még a szószerinti idézések esetében is, a magyar viszonyokhoz alkalmazták azokat. A büntetések a kor szellemének megfelelően szigorúak voltak; mégis e törvények többnyire humánusabbak a korabeli Európa törvényeinél. Mivel a törvények megtartását, a jogbiztonságot a király hatalma biztosította, ennek következtében megindult a bevándorlás Magyarországra. A beköltözéseket elősegítették a király házassági kapcsolatai is. István király külpolitikájával foglalkozva Györffy György kiemelte, hogy a Bulgária önállóságát megszüntető háborúban II. Bazileiosz görög császárnak sikerült megnyernie István támogatását; s e szövetség nagy jelentőségű eredménye, hogy István király megnyitotta a Magyarországon át Jeruzsálembe vezető szárazföldi zarándokutat.
