Századok – 1970
FIGYELŐ - Történelmi film-e az Itélet? (Bellér Béla) 1062/IV
1066 FIGYELŐ magyarországi parasztháborút nem lehet teljesen vak, ösztönös, csupán rombolásra, építésre azonban nem képes elemi erőként ábrázolni. A pénzjáradék elleni tiltakozás, a vámrendszer támadása, a kilencedteher elutasítása, a szabad költözködésért indított harc, a szolgai munka elvetése s általában a feudális terhek elleni harc — amely oly pregnánsan tükröződik a filmben egyébként csak emlegetett, de fel nem használt ceglédi beszédben — az árutermelő paraszt, valamint az árutermelésben zsellérként, napszámosként, hajdúként dolgozó nép, továbbá a velük szövetséges mezővárosi polgárság legmesszebbmenő követeléseit tükrözik, s a paraszti-polgári árutermelés szabaddá tételét szolgálták a földesúri reakcióval szemben. Mindezek a követelések a haladás irányába mutattak, s egybeestek a termelőerők fejlődésének biztosításával. így a parasztok és szövetségeseik győzelme elvágta volna az örökös jobbágyság második kiadása felé vezető utat, s kiharcolta volna a falusi-mezővárosi lakosság bérlői-polgári jogait. Ezen túlmenően — a népi patriotizmus jelenléte is erre utal — biztosította volna az ország védelmét is a török ellen.1 4 A hit védelmének a parasztság, polgárság társadalmi érdekeivel való összefonódása Magyarországon még soha nem látott hatalmas tömegeket mozgatott meg. Az egész ország rokonszenvezett a keresztesekkel; ,,. . . csak a nemesek nincsenek a keresztesekkel"1 5 — írja 1514 májusában Bécsben egy budai polgár. A parasztokat nem kellett a parasztsereghez való csatlakozásra kényszeríteni, csak a nemeseket, akiket szintén választás elé állítottak: vagy csatlakoznak, vagy ellenségnek tekintik őket. A terror itt is kifelé irányult, nem befelé ! Ugyancsak kellő értékére kell leszállítanunk a parasztháború teljes szervezetlenségéről s zabolátlan anarchizmusáról szóló állításokat. Már az egykorúak észrevették — Tubero a tanú rá — az európai parasztháborúk sorában a magyarországinak azt a speciális sajátosságát, hogy a keresztesek összegyűlése viszonylagos szervezettségre adott lehetőséget. A kereszteshadjárat meghirdetése lehetővé tette, hogy a parasztok tömegesen távozzanak el földesuraiktól, és gyülekezzenek, szervezkedjenek. Ezzel a parasztság rendes életmódjából, életfeltóteleiből nem következő országos tömörülés alakulhatott ki. Hogy a megmozdulás viszonylag milyen magasfokú szervezettséget ért el, arra jó példa Dózsa jól kiképzett, tűrhetően felszerelt és kiválóan vezetett serege. Ebben a vezérkarban nem kellett kételkedni, mint a filmbeli Mészáros Lőrinc szavaiból következtetni lehetne, mert a vezórséghez nem a filmben Hosszú Antal által megszemélyesített malomkőforgató otromba testierő, még csak nem is a Mészáros Lőrinc által emlegetett kíméletlenség kellett, hanem egészen más. A kisebb csapatok vezetőiül, hadnagyokul a résztvevők maguk választották meg az alkalmas embereket, elsősorban papokat, barátokat, diákokat, kézműveseket; az alvezóreket pedig maga Dózsa nevezte ki környezetéből, az alsópapságból, valamint utóbb egyes helyi vezetőkből. A sereg szervezete tehát éppen olyan demokratikus volt, mint általában az antifeudális hadseregeké ebben a korban.1 6 A belső terrorra itt alig volt lehetőség, de szükség sem ! Ami végül az ideológia állítólagos hiányát illeti, ez is nyilvánvaló tévedés. Részletes bizonyítás helyett legyen szabad megint csak rámutatnunk arra a rendkívül széles skálájú ideológiai színképre, amely a kereszteshadjáratra adott felhatalmazástól a cseh huszitizmuson, a Szentlélek Birodalmán keresztül a német khiliazmusig, a humanizmus népi változatáig, a népi patriotizmusig terjedt, és mellesleg jogi nézetekben is lecsapódott.1 ' Részletes elemzésük helyett álljon itt Székely György tömör, lényegre mutató megállapítása: „Tanaik, amelyek egyébként sokszor ködösek voltak az egyszerű nép körében, most, hogy fegyverbe hívták a föld ós a műhelyek népét, egyszerre közérthető igazságok lettek."1 8 Ezeknek a nézeteknek kialakításában és a néptömegek között való terjesztésében a deák (literátus) rétegnek ós az alsópapság antifeudális tagjainak, elsősorban Mészáros Lőrincnek volt nagy szerepe. Mészáros képviselte a parasztháború ideológiájának legradikálisabb irányzatát, amely a cseh táboriták és a német khiliaszták felfogásához állt közel. A filmnovellának, a filmnek egyaránt hibául lehet felróni, hogy ezt az ideológiai szerepet egyáltalán nem mutatja a Diák, s nem kielégítően mutatja Mészáros Lőrinc alakjában; a kritika hiányossága pedig, hogy egy kivételtől eltekintve, nem utalt kellő súllyal erre a körülményre. " Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához. Századok 1961/4 — 5. sz. 504. 1. "Geréb: i. m. 106. 1. " Magvarország története J/l. Irta és szerk.: Elekes Lajos, Lederer Emma, Székely György. Bpest, Tankönyvkiadó. 1957. 322. 1. "Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához. Századok, 1961/4 — 5. sz. 473 — 504. 1. üő.: A huszitizmus és a magyar nép II. Századok, 1956/4 —5. sz. 580 — 590. 1. Ufi: A huszitizmus visszhangja Magyarország népei ben. AzMT A Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1954. V. köt. 1-4. sz. 135-163.1.; BelU r Béla: A Dózsa-parasztháború vallási ideológiájáról. Világosság, 1965. 2. sz. 70 — 77. 1. "Magyarország története I. Szerk.: Molnár Erik. írták: Székely György stb. Bpest, Gondolat Könyvkiadó. 1964 152. 1.
