Századok – 1970
FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV
1056 FOIA'rtlRATSZEMLK export stb.). A fokozódó igények kielégítésének mikéntjében ellentétek támadtak közöttük ós a hadügyminisztérium között; a viszályt a vezérkar ós Hindenburg támogatása a tőkések javára döntötte el. A német hadigazdaság ebből eredő rossz funkcionálása ezután nagyban hozzájárult a háborii elvesztéséhez. — A vitarovatban CH. THOUZELLIER és H. ROUSSEAU a kathar mozgalomra vonatkozó új dokumentumok J. Duvernoy és R. Nelli által nyújtott értékelését bírálja (128 -141. l.j. - A Note Critique rovat С. COQUERY-VIDROviTCHnak a fekete-Afrika történelmét illető kutatások elméleti problémáival foglalkozó közleményét tartalmazza, melyet G. Balandier Politikai anthropológia o. könyve megjelenésével kapcsolatban írt (142 — 163. 1.). A Comptes Rendus rovatban a „Kivándorlók és bevándorlók" téma szakirodalmát ismertető összefoglalás mác,odik részét; a város és falu viszonyával (középkortól napjainkig); a fasizmussal és nemzeti szocializmussal foglalkozó műveket ismerhetjük meg (az utóbbiban magyar vonatkozásokat is találhatunk) (168-233. 1.). — B. G. REVUE HISTORIQUE 1968. júl.szept. szám. — J. GAGÉ Etruria déli részének és Rómának szótágazó vallási hagyományait értelmezi (1 32. 1.). A kor — i. e. IV. század — politikai és társadalmi fejlődésének és eseményeinek alapulvételével határozza meg a hellén hatások Rómába jutásának módját, jelentőségét és hozzávetőleges időpontját; egyben érdekes adatokat ismertet Syracusa, Caerae, Róma ós Karthago viszonyáról, a görög gyarmatok italiai szerepéről. — A. SOBOUL: A francia forradalom és a feudalitás, megjegyzések a feudális szolgáltatásokról (33 -56. 1.) a feudális előjogok eltörléséről rengeteget írtak már, de e jogok XVIII. századi mibenlétéről alig. E hiány pótlásához kíván e cikk hozzájárulni. Előbb a feudalitás, a feudális jogok stb. fogalmak értelmezésével foglalkozik, majd e terhek nagyságát méri fel (egy-egy hektárnyi földre jutó teher, a terhek és a jövedelem aránya, a feudális járadékok és a feudális birtok egész jövedelme közötti arány). Ezek teszik érthetővé a parasztság forradalmasodását és a nemesség konzervativizmusát. — S. AYACHE és S. RÓBERT az 1966-os beyrouthi, a Kelet kereskedelmével foglalkozó kongresszus eredményeit veszi számba (57 -88. 1.). A konferencia egyrészt a Földközi tenger, másrészt az Indiai óceán hajózásának (föníciai, illetve kínai, arab és indiai) kérdéseit vitatta meg. Külön szekció foglalkozott az érintett vidékek kereskedelmi viszonyaival. — G. TABOULET F. Lessepsnek és a Saint-Simonistáknak a Szuezi csatorna vállalkozás kezdeteinél játszott szerepéről ír (89 -114. 1.). A csatorna ősrégi gondolatát az ún. Saint-Simon társaság karolta fel az 1830-ae években. Az elméleti tanulmányokon túllépve azonban már az első lépésekbe belebuktak. A kivitelezés előkészítését célzó tárgyalásokat csak Lesseps bekapcsolódása indította meg újra: megszerezte az egyiptomi hatóságok engedélyét. A társaság irányítását azonban egyre kevésbé volt hajlandó eltűrni: a viszony a két fél között 1855-re végleg megromlott. — W. WRIGHT az 1870-ben alakult Ollivierkormánynak a császárság közigazgatási viszonyai megjavítására tett intézkedéseivel foglalkozik (115-136. 1.). Ezek elsősorban a prefektusi testületet érintették: 13 személycserére került sor. A változással e testület (89 fő) mind életkor-átlagát, mind képzettségét, mind vagyoni és társadalmi helyzetét tekintve megváltozott: inkább jó tisztviselők, mint politikusok alkották, s működésükben döntő helyre került a bürokrácia. — A Bulletin Historique rovatban CL. FOHLEN az USA történetének irodalmát ismerteti (137 162. 1.), a Krónika rovatban pedig J. BÉBENGER a párizsi francia-magyar történész-konferencia eseményeiről számol be. — B. G. REVUE D'HISTOIRE DE LA DEU-XIÈME GUERRE MONDIALE 1969. 74. sz. — H. BATOWSKI: Balkáni szövetségért 1941-ben (1 — 16. 1.) című cikkében megállapítja, hogy a balkáni antant számára nagy megpróbáltatást jelentett Görögország megszállása. Az olaszok számára csalódást okozott, hogy Bulgária nem akart háborút üzenni a görögöknek. Felveti a kérdést, miért maradt semleges Törökország és Jugoszlávia, a görögök balkáni szövetségesei. A. Papagos görög tábornok könyve szerint Görögország nagy erőfeszítéseket tett, hogy Jugoszláviát megnyerje. Ez nem sikerült, Jugoszlávia semleges maradt. Nem akarta provokálni Olaszországot, és nem akarta, hogy a nagypolitikát a balkáni problémák irányítsák.— DIMITRI KITSIKIS: A görög éhínség (1941 1942 ) és politikai következményei (17—41. 1.) című cikkében megjegyzi, hogy a megszállás alatt 360 000 ember halt éhen Görögországban 7 350 000 ember közül. A háború alatt összesen. 600 000-en pusztultak el, tehát a fele az éhínség miatt. Amikor a tengelyhatalmak elfoglalták Görögországot, az élelmezési helyzet már nagyon rossz volt. A nemzetközi jog szerint a megszálló csapatok biztosították saját ellátásukat, ehhez még hozzájárult az.
