Századok – 1970
FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV
1040 FOT.YÓIIl AT SZEM LE történetének kutatását. MARIAK HENRYK SEREJSKI pedig а lengyel társadalom változásának analízisét kívánja elmélyíteni a magyar történelemmel való összehasonlítás által. — P. PRZEGL4D HISTORYCZNY 1969. 2. szám. — TADEUSZ MANTEUFFEL: Várakozás a szabadság és béke korszakára. Joachim de Floris történetfilozófiája (233 - 256. 1.) képet nyújt a kalábriai látnok-remete életéről, munkásságáról, rendalapításáról és jövendöléseiről, valamint ezeknek korabeli politikai vonatkozásáról. Joachim de Floris a történelmet korszakokra osztott fejlődésnek fogta fel, melyben az emberiség a szolgaság állapotából a szabadság és a béke korszakába jut. Ez a nézet igen erősen hatott a későbbi népi reformációk chiliasztikus tanításaira. BARBARA STÇPNIEWSKA: A zarándoklatok szerepe Nyugat-Szudánból Mekkába a XIII.— XVI. században (267 "269. 1.) bemutatja a nyugat-afrikai muzulmán peregrinációk társadalmi ós gazdasági hátterét és Mali állam kapcsolatait az arab országokkal. — MAURYCY HORN: A przeworski városi magisztrátus foglalkozás szerinti összetétele 1600 - 1650 között a város foglalkozási és társadalmi struktúrájának tükrében (270 - 290. 1.) elemzi a rzeszówi vajdaságban fekvő város tanácsának társadalmi összetételét a források alapján és összehasonlítja azt más városokéval. A magisztrátusban a döntő többséggel a takáeseéh tagjai rendelkeztek; a dokumentumok két magyar mester, Thomas Ungarns és Georgius Hungarus nevét is megőrizték. — ANDRZEJ KAMINSKI: A svédellenes szövetség kezdetei. A lengyel - orosz kapcsolatok 1704 1706 között (291-313. I.) rámutat, hogy XII. Károly svéd király győzelmei és előrenyomulása Lengyelországban szükségessé tette, hogy II. Ágost Oroszországnál keressen segítséget. I. Péterrel megkötötte a narvai szerződést, amely segédcsapatokat és jelentős anyagi támogatást is jelentett. — MARIA WAWRYKOWA: Lengyel diákszövetségek a német egyetemeken IS 17 — 1824 között (314-345. 1.) leírja a német egyetemekre kényszerült lengyel ifjúság társadalmi szervezeteit, amelyek nemcsak a diákok érdekeit védték, hanem — elsősorban a napóleoni idők példáján fellelkesülve — az ország függetlenné válását is célul tűzték ki, s így a politikai mozgalmakba is bekapcsolódtak. — A forrásközleményekben jelent meg Boleslaw Lopuszanski kiadásában a „Lengyel Nép Szövetsége" alapszabályai 1835-ből (346 -362. 1.), egy carbonari-jellegű titkostársaságé, mely Galíciában működött. A forrás lelőhelye a lwówi Központi Állami Történeti Levéltár. — HENRYK BubHAK: Lengyel — francia vezérkari megbeszélések Párizsban (1922 szeptemberoktóber) (363 -374. 1.) közli a tárgyalások francia nyelvű jegyzőkönyveit. — GERARD LABUDA: A középkori lengyel egyház társadalmi történetének új szintézise (375 389. 1.) az Egyház Lengyelországban c. munka első, a középkort tárgyaló kötetének (Krakkó, 1968) megjelenése kapcsán a vitarovatban teszi közzé észrevételeit a szerzők tanulmányairól, akik elsősorban az egyház társadalmi-jogi szerepét és szervezetét domborították ki, s gazdasági alapjait nem tárgyalták a kellő mélységben. Cáfol több hipotézist is, így pl. Metód állítólagos misszióját a lengyel törzsek között. - STANISÏJAW RITSSOCKI: A független Mazovia parlamentarizmusa (390 — 402. 1.) Bogdan Sobolnak a mazoviai hercegség tartománygyűléseit tárgyaló könyve (Varsó, 1968) megjelenésének alkalmával mutatja be a XV - XVI. századi Mazovia önálló, a többi lengyel területtől sok kisebb mozzanatban eltérő államszervezetét, törvényhozó testületét. — P. ZEITSCHRIFT FÜR GESCHICHTSWISSENSCHAFT 1969. 3. szám. WAITER SCHMIDT: A proletariátus szerepéről az 1848/49-es német forradalomban (270 — 288. 1.) arra a következtetésre jut, hogy a német munkásosztály helyzetét az 1848/ 49-es forradalomban a politikai harcokban való egyre aktívabb részvétele jellemzi. Ezekben a harcokban az elemi munkásmozgalom a politizálódás és radikalizálódás egyre erősödő folyamatán ment keresztül. A folyamat lényege a proletár demokrácia polgári és kispolgári demokráciáról való leválásának előkészítése volt. A munkásosztálynak a polgári forradalomhoz való viszonyában ez a fejlődós átmenetet jelentett a burzsoázia abszolutizmus elleni harca többé-kevésbé fenntartás nélküli támogatásától a munkásosztály önálló demokratikus politikája felé. Ezt a folyamatot erősen befolyásolta és helyes politikai irányba terelte a Kommunisták Szövetsége tudatos proletár élcsapata Marx és Engels vezetésével. Hála ennek a politikailag tudatos magnak, a német proletariátus a polgári demokratikus forradalomban önálló politikai vonallal rendelkezett, amely a polgári forradalomhoz való viszonyának egy magasabb fokát rejtette magában. — HELMUT BLEIBER: Parasztok és földmunkások az 1848/49-es németországi polgári demokratikus forradalomban (289-309. 1.) abból indul ki, hogy bár a parasztság mint hajtóerő döntő szerepet játszik a polgári forradalomban, ennek egyetlen szakaszában sem
