Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

1040 FOT.YÓIIl AT SZEM LE történetének kutatását. MARIAK HENRYK SEREJSKI pedig а lengyel társadalom vál­tozásának analízisét kívánja elmélyíteni a magyar történelemmel való összehason­lítás által. — P. PRZEGL4D HISTORYCZNY 1969. 2. szám. — TADEUSZ MANTEUFFEL: Várako­zás a szabadság és béke korszakára. Joachim de Floris történetfilozófiája (233 - 256. 1.) képet nyújt a kalábriai látnok-remete életéről, munkásságáról, rendalapításáról és jövendöléseiről, valamint ezeknek kora­beli politikai vonatkozásáról. Joachim de Floris a történelmet korszakokra osztott fejlődésnek fogta fel, melyben az emberiség a szolgaság állapotából a szabadság és a béke korszakába jut. Ez a nézet igen erősen hatott a későbbi népi reformációk chili­asztikus tanításaira. BARBARA STÇPNIEWSKA: A zarándoklatok szerepe Nyugat-Szudánból Mekkába a XIII.— XVI. században (267 "269. 1.) bemutatja a nyugat-afrikai muzulmán peregrinációk társadalmi ós gazdasági hátterét és Mali állam kapcsolatait az arab országokkal. — MAURYCY HORN: A przeworski városi magisztrátus foglalkozás szerinti összeté­tele 1600 - 1650 között a város foglalkozási és társadalmi struktúrájának tükrében (270 - 290. 1.) elemzi a rzeszówi vajdaság­ban fekvő város tanácsának társadalmi összetételét a források alapján és össze­hasonlítja azt más városokéval. A magiszt­rátusban a döntő többséggel a takáeseéh tagjai rendelkeztek; a dokumentumok két magyar mester, Thomas Ungarns és Georgius Hungarus nevét is megőrizték. — ANDRZEJ KAMINSKI: A svédellenes szövet­ség kezdetei. A lengyel - orosz kapcsolatok 1704 1706 között (291-313. I.) rámutat, hogy XII. Károly svéd király győzelmei és előrenyomulása Lengyelországban szük­ségessé tette, hogy II. Ágost Oroszország­nál keressen segítséget. I. Péterrel meg­kötötte a narvai szerződést, amely segéd­csapatokat és jelentős anyagi támogatást is jelentett. — MARIA WAWRYKOWA: Lengyel diákszövetségek a német egyetemeken IS 17 — 1824 között (314-345. 1.) leírja a német egyetemekre kényszerült lengyel ifjúság társadalmi szervezeteit, amelyek nemcsak a diákok érdekeit védték, hanem — első­sorban a napóleoni idők példáján fellel­kesülve — az ország függetlenné válását is célul tűzték ki, s így a politikai mozgal­makba is bekapcsolódtak. — A forrás­közleményekben jelent meg Boleslaw Lopuszanski kiadásában a „Lengyel Nép Szövetsége" alapszabályai 1835-ből (346 -362. 1.), egy carbonari-jellegű titkos­társaságé, mely Galíciában működött. A forrás lelőhelye a lwówi Központi Állami Történeti Levéltár. — HENRYK BubHAK: Lengyel — francia vezérkari meg­beszélések Párizsban (1922 szeptember­október) (363 -374. 1.) közli a tárgyalások francia nyelvű jegyzőkönyveit. — GERARD LABUDA: A középkori lengyel egyház társa­dalmi történetének új szintézise (375 389. 1.) az Egyház Lengyelországban c. munka első, a középkort tárgyaló kötetének (Krakkó, 1968) megjelenése kapcsán a vitarovatban teszi közzé észrevételeit a szerzők tanulmányairól, akik elsősorban az egyház társadalmi-jogi szerepét és szer­vezetét domborították ki, s gazdasági alap­jait nem tárgyalták a kellő mélységben. Cáfol több hipotézist is, így pl. Metód állítólagos misszióját a lengyel törzsek között. - STANISÏJAW RITSSOCKI: A füg­getlen Mazovia parlamentarizmusa (390 — 402. 1.) Bogdan Sobolnak a mazoviai hercegség tartománygyűléseit tárgyaló könyve (Varsó, 1968) megjelenésének alkal­mával mutatja be a XV - XVI. századi Mazovia önálló, a többi lengyel területtől sok kisebb mozzanatban eltérő állam­szervezetét, törvényhozó testületét. — P. ZEITSCHRIFT FÜR GESCHICHTS­WISSENSCHAFT 1969. 3. szám. WAI­TER SCHMIDT: A proletariátus szerepéről az 1848/49-es német forradalomban (270 — 288. 1.) arra a következtetésre jut, hogy a német munkásosztály helyzetét az 1848/ 49-es forradalomban a politikai harcokban való egyre aktívabb részvétele jellemzi. Ezekben a harcokban az elemi munkás­mozgalom a politizálódás és radikalizálódás egyre erősödő folyamatán ment keresztül. A folyamat lényege a proletár demokrácia polgári és kispolgári demokráciáról való leválásának előkészítése volt. A munkás­osztálynak a polgári forradalomhoz való viszonyában ez a fejlődós átmenetet jelen­tett a burzsoázia abszolutizmus elleni harca többé-kevésbé fenntartás nélküli támogatásától a munkásosztály önálló demokratikus politikája felé. Ezt a folya­matot erősen befolyásolta és helyes poli­tikai irányba terelte a Kommunisták Szövetsége tudatos proletár élcsapata Marx és Engels vezetésével. Hála ennek a politikailag tudatos magnak, a német proletariátus a polgári demokratikus for­radalomban önálló politikai vonallal ren­delkezett, amely a polgári forradalomhoz való viszonyának egy magasabb fokát rejtette magában. — HELMUT BLEIBER: Parasztok és földmunkások az 1848/49-es németországi polgári demokratikus forra­dalomban (289-309. 1.) abból indul ki, hogy bár a parasztság mint hajtóerő döntő szerepet játszik a polgári forrada­lomban, ennek egyetlen szakaszában sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom