Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

1038 FOIA'rtlRATSZEMLK ACTA POLONIAE HISTORICA 1969. 20. köt. - ANTONI CZUBINSKÏ: Az turójai szocialista mozgalom és tgy jüggdhn Itngyel állam helyreállításának a piollémá'ja (5— 30. 1.) Marx és Engels álláspontjából indul ki, akik a lengjél állt m helyreállítását demokratikus szempontból, de a munkásmozgalom érdekében is kívánatosnak tartották. A II. Internacionálé шт érdeklődött a kérdés iránt, Resa Luxemburg sem tartotta fontosnak. Fz helytelen álláspont volt, Lenin és Sztálin cáfolták meg. 1918 után a nemzetközi munkásmozgalom a „lengyel imperializmus" ellen emelt szót. ÁNDEZEJ AJNENKIEL: A lengyel függetlenség 1918-ban: lényt к és problémák (31 61. 1.) az első világháború alatti lengyel fejlődést vizsgálja, a lengjelek fokozódó aktivitását. Úgy látja, hegy 1918-ban nem voltak meg a szocialista forradalom előfeltételei. A lengj el állam megalakulása bizonyos nemzeti és demokratikus vívmányokat, hozott magával. — WOJCIECH WBZESINSKI: A Németországi Lengyelek Szövetsége és álláspontja a nemzeti öntudat problémáival kaj csolaiban (52—74. 1.) megmutatja, milyen kísérleteket tett a Szövetség a lengj el nemzeti öntudat terjesztése érdekében: a népi hagyományok, a katolicizmus ápolása voltak a legfontosabb mozzanatok. A németesítés még a meglevő regionális öntudatot is kiirtotta. Az öntudatos lengjelek száma igen kevés volt. A geimanizálás azonban sokszor nem volt eléggé mélyreható. — ZBIGNIEW LANDATJ: Lengydoiszág gazdasága a világgazdasággal összehasonlítva, 1913- 1938. Általános megjegyzések (75 93. 1.) először egybeveti az 1913, 1923, 1929 és 1938-as évet, mint a prosperitás tetőpontjait, ezekben az időpontokban vizsgálja számos fontes teime'k termelési nagjságát. Az ipari fejlődés elmaradt az 1913. évihez viszonyítva, a mezőgazdasági termelés kevésbé. A világ gazdasági fejlődésével való összevetéstől kitűnik, hogy a háború utáni második évtizedben Lengyelország gazdasápi helyzete jobb volt, mint az első évtizedben, az elmaradás a világszínvonaltól mégis igen nagy volt. — ANDBZEJ POPPE: A fijedelem és az egyház a kijevi Oroszországban a X. század végétől a XII. század elejéig (95.— 119 1.) az orosz állam és az egjház viszonjáról írott nagyobb munkájának a része. Hangsúljozza az egjház nemzeti szerepét. Az egjházi érdeket az állemival azonosították, az egjház különállása ismeretlen volt. Az egjháznak minden erejét az uralkodó osztály krisztianizálására kellett fordítania. - JANUSZ TAZBIB: földművelő Szent Izidor kultuszának tálsadalmi funkciója Lengyelországban (120—137. 1.) európai párhuzamokkal igazolja, hogy a paraszt-szent a parasztság számára vigasztaló jekr.seg \olt. Az 1070- llbO élt spanjol paraszt Izidor kultusza a XIII. szásadtól kezdett elteijedni, bár csak 1622-ben avatták szentté. Lengyelországban a XVII. században terjedt el, megfelelt az ellenrefoimátió igenjeinek. Fgj- pálos szerzetes által írt életrajza jobbágyi mivoltát és engedelmeseégét e melte ki. Tiszteletére keni rate*initás is alakult. Kultusza még a XIX. századig felső köiökben is népszerű volt, sőt a XX. században is felhasználták a paraszti sztrájk elleni harcban. — ABTUE EISENBACH: A lengyel zsidók problémája 1861 -bin és AUksander Wielofolski máiki refoimtervti (138- 162. 1.) emlékeztet rá, hogy az orosz hatóságok joggal féltek lengj el-zsidó együttműködéstől a lengyel szabadság mozgalomban. Wielopolski márki a zsidók egyenjogúsítására vonatkozó terveivel teljes asszimilálásukat kívánta elérni. 1861-ben ezért fogadott el ilj en iránjú tervet, ez azonban csak a gazdag zsidók számára lett volna kedvező. A hatóságok még így is túl liberálisnak találták és elvetették. 1862 júniusában rendeleti úton vezették be a nem teljes egy enjogúsítást, a feszült politikai helyzetre való tekintettel. A teljes egyenjogúságot csak az 1863-as felkelés kormánya adta meg. — N. KWARTALNIK HlSTORYCZNY 1969. 1. szám. — EBONISBAW WLODABSKI: Lengyel- orosz szen szer sog Iguzttgcs Kázmér idejében (5— 19.1.) Wircer.ty Kadlutek krónikája és a polccki é^cny\ek alapján rajzolja meg Igazságos Kázmér (megh. 1194) keleti külpolitikáját, elsőseiben Halics és Lcdeméria kéidését. - ZBIGNIEW KUCBCWICZ: A Ungyd főnemesség növekvő degenciáeiójának tál sadami kivttkezményei a XIII- XV111. században (21- 43. 1.) nemcsak orvostörténeti szempontból taglalja a főnemesség mértéktelen életmódja következtében pusztító betegségek — elsősertan a pedagra és a szifilisz — rcmfcoló hatását, lauem iamutat arra is, hogy az így fizikailag és szellemileg elgyengült mágnások hivatalukat nem tudták tisztességesen ellátni, ez pedig közvetve vagy közvetlenül a táisadalmi morált a mélypontra juttatta, s befolyásolta a szellemi s politikai életet. — WAIDEMAB VCISÉ: A XIII. század történelmi gondolata keiül (45- 71. I.) a kor történelemszemléletét vizsgálja, elsőseiben Leibniz muEkásságérek tükrében, valamint Bcssuet és Vico míhei nyerrán. Míg Pessuet a megfigyelt jelenségek cl.ait kizárólag a Teiemtő akaiatárak tulajdonította, addig Leibniz és Vico, bár ennek az