Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

1034 FOIA'rtlRATSZEMLK mi élményeit eleveníti meg. — L. R. POLON­SZKAJA, P. M. SASZTYITKO: Ajoy Ghosh (149 —157. 1.) az 1962-ben elhunyt indiai kom­munista politikus életrajzát vázolják fel. — V. N. NYIKIFOROV: Kína történetének tanul­mányozása a Szovjetunióban (158 168. 1.) főképp az 1950-es évektől kezdve megjelent munkákat tekinti át. — V. L. KEROV: A katolicizmus a XIII — XI V. század for­dulóján és a burzsoá történetírás (199 — 205. 1.) az utóbbi években megjelent mun­kák alapján kimutatja, hogy a polgári történetírás tagadja az egyházellenes moz­galmak társadalmi alapjait. — D. K. MIHALUTYINA: N. K. Krupszkaja — a ,, Vperjod" (Előre) és ,,Proletarij" c. lenini újságok titkára (214 218. 1.) az 1905-ben megjelent két lap szerkesztésében végzett tevékenységét eleveníti meg. — V. JE. PARFJONOV: G. Pellikán a harcos internacio­nalista (218 220. 1.) az 1915-ben fog­ságba került ós 1945-ben a Szovjetunióban elhunyt egykori magyar hadifogoly inter­nacionalista életrajzát állítja össze. — N. NOVAJA I NOVEJSAJA ISZTORIJA 1969. 2. szám. — K. K. SIRINYA, N. JE. KOROLEV: Lenin — a Komintern alapítója (3 -19. 1.) az 50. évforduló alkalmából összefoglalja Lenin kritikáját а I]. Inter­nacionáléról, harcát a háború alatt egy új Internacionáléért és az új szervezet meg­alakulását. — M. F. LEBOVICS: A magyar ncp történetének nevezetes hőskölteménye (20 32. 1.) az évforduló alkalmából átte­kinti a Magyar Tanácsköztársaság törté­netét. — A. L. NAROCSNYICKIJ: Szovjet-Oroszország és a nyugati hatalmak a com­piègne-i fegyverszünet idején (33 -38. 1.) hangsúlyozza a keleti front döntő szerepét a németek katonai vereségében, utal az álta­lános szovjet békeajánlatokra, amelyekre a nyugati hatalmak nem reagáltak. — N.N. BOLHOVITYINOV: Az USA újkori története tanulmányozásának néhány eredménye és feladata a Szovjetunióban (39 54. 1.) rész­letes ismertetést ad az 1950-es évektől kezdve megjelent szovjet munkákról, a további teendőket a könyvtárak anyagá­nak kiegészítésében látja, az információt általában elégtelennek tartja. A megjelenő munkák elméleti színvonalát emelni kell. — B. A. ROZSKOV: Ernest Jones — az egyik első proletárforradalmár (55 -64. 1.) születésének 150. évfordulóján ismerteti a chartista vezető életrajzát; úgy, látja, megvan a lehetősége egy részletes monográ­fia elkészítésének. — I. R. GRIGULEVJCS: A portugál inkvizíció bűnei (65 77. 1.) befejezi eseménytörténeti ismertetését, amely 1821-ig kíséri figyelemmel az ink­vizíció módszereit, jövedelmeit, gyar­mati működésót. — O. M. GORBATOV: A Szovjetunió és az arab országok. Baráti kapcsolatok (78 90. 1.) a szovjet állam kezdeti korszakára is visszatekintve első­sorban az utóbbi évek fejleményeit fog­lalja össze. — Je. N. Kazsinszkaja, V. P. Szergejev: A KGST tagállamainak együtt­működése és ennek burzsoá bírálói (91 — 97. 1.) az 1960-as években megjelent nyu­gati munkákkal száll vitába. — K. A. Hacsaturov: A hazugság exportja (98 — 106. 1.) a latin-amerikai államokban mű­ködő amerikai tájékoztató központok tevé­kenységét bírálja. — Je. F. Olescsttk: Kennedy és az ,,ultrák" (107 116. 1.) utal arra, hogy John F. Kennedy egyike a legnehezebben meghatározható profilú államférfiaknak. Tevékenysége kihívta az amerikai jobboldal közbelépését, s ez egészében az amerikai politikai élet mély­reható válságára világít rá. — D. Sz. Gutman: I. Sz. Turgenyev a francia — porosz háborúról és a Párizsi Kommünről (117 -123. 1.) a szemtanú író megnyilat­kozásait elemezve azt hangsúlvozza, hogy megundorodott a burzsoá politika mód­szereitől. — V. I. Makszimov: A demokra­tikus mozgalom fellendülése Spanyolor­szágban 1868-ban (124 -134. 1.) az'1868 szeptembere ós 1869 januárja közé eső időszak eseménytörténetét tárgyalja. G. L. Ars: A ,,Filiki Eteria" oroszországi tevékenysége Ypsilanti felkelése idején (135 -144. 1.) kimutatja, hogy 1821-ben még orosz konzervatív körök is támogatták a görög szabadságharc megindulását. A szervezet oroszországi csoportjai jelentős anyagi segítséget nyújtottak a felkelők­nek. — A dokumentum-közlő rovat egy­részt a Szovjet-Oroszországban levő internacionalisták tiltakozását mutatja be R. Luxemburg és K. Liebknecht meg­gyilkolása ellen (145 151. 1.), gyűlési jegvzők'inyvek és egyéb dokumsntumok formájában. — A m isik közlom íny Fer­dinand Petrovics Wi'ango] (1796 -1870) orosz utazó 1836-os mexikói útinaplójá­ból közöl részloteket. 3. szám. Üj anyag V. I. Lenin A. Ransomnak adott nyilatkozatáról (5. - 7 1.) először közli oroszul Ransom kiegészítő jegyzeteit az ismert Lenin-interjúhoz. — V. M. SAMBERG: A tudományos-technikai forradalom és az amerikai imverializmus (8 22. 1.) kiemeli az Egyesült Államok fölényét a többi tőkés országgal szemben. A forradalom nagy előnyökkel jár, de egyúttal növeli a munkanélküliséget, fokozza a társadalmi ellentéteket. — I. P. GYEMENTYEV: Az 1898-as amerikai anti­imperialisták (23 37. 1.) az Antiimperia­lista Liga tevékenységét ismarteti az 1900-as elnökválasztásig, ameddig jelentős volt. Nagyrészt Űj-Angliából toborozta

Next

/
Oldalképek
Tartalom