Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
62 PINTÉR ISTVÁN tatást a fegyverszünet aláírásáról — kidolgozták a megkötendő fegyverszünet feltételeit. Az általuk javasolt feltételek között szerepelt többek között: a Finnországban történtekhez hasonlóan a német csapatok hagyják el az országot, a három szövetséges nagyhatalom szállja meg Magyarországot és a magyar rendőrség vegyen részt a rend fenntartásában.9 1 Ezeket az anakronisztikus elképzeléseket csak tetézte a kormányfőnek az a lépése, hogy átnézte Horthy fegyverszüneti proklamációjának szövegét, amely sem katonai, sem politikai téren konkrét teendőket nem tartalmazott, egy szó sem volt benne a magyar nép mozgósításáról, s kihúzatta belőle azt az egyetlen harcra utalást is, amely szerint „a németekkel a mai naptól kezdve Magyarország harcban levőnek tekinti magát".82 Az október 15-i Koronatanács, majd a fegyverszüneti proklamáció nyilvánosságra hozása előtt olyan események történtek, amelyek az amúgy is előkészítetlen átállás sorsát megpecsételték és teljes tehetetlenségre kárhoztatták az eseményekbe előzően bevont, de bizonytalanságban várakozó politikai és katonai erőket. Október 15-én a nácik és a nyilasok, akik a fegyverszünet pontos dátumát nem ismerték, elhatározták, átveszik a kezdeményezést. Már október 14-én megjelent a puccs „alkotmányos" megoldására összetákolt „Országgyűlési Képviselők Nemzeti Szövetségének" felhívása, amely a végsőkig való kitartásra szólította fel a nemzetet az ingadozó, ellenséggel cimboráló, árulásra készülő vezetőkkel szemben.9 3 Még ugyanaznap, más források szerint 15-én délelőtt, a Nagymező utcában, a „Taurus" raktárhelyiségében a teendők megbeszélésére összegyűlt Szentgyörgyi-csoport mintegy 100 tagját a csendőrök, a nyilasok a Gestapo segítségével összefogdosták és elhurcolták.9 4 Már ez is jelezte, hogy a németek mindenre el vannak szánva, de Horthy és környezete ezt minden különösebb ellenintézkedés nélkül tudomásul vette, így a nácik bátran szőhették további provokációs terveiket. Ifj. Horthy máig is tisztázatlan célú9 5 jugoszláv kapcsolatait használták fel arra, hogy a kormányzó fiát október 15-én délelőtt a Gestapo csapdájába csalják és letartóztassák. Majdnem ezzel egyidőben Vörös vezérkari főnök 12 órás ultimátumot kapott Guderiantól, a Wehrmacht vezérkari főnökétől, amelyben követelte a Vörös által néhány órával előbb kiadott, a magyar csapatok Tisza— Bodrog-vonalra való visszavonására vonatkozó parancs semmisnek nyilvánítását. Egyben közölte: Magyarország német stratégiai terület, ahol csak a német főparancsnokságnak van joga parancsokat kiadni. E két utábbi esemény tovább rontotta a kiugrás esélyeit. Horthy, fia elrablásával lényegében a németek foglya lett, az ingadozó Vörös az utolsó, döntő pillanatban ugyancsak meghátrált. Ilyen körülmények között ült össze a Koronatanács, ahol még mindig azon vitatkoztak, hogy joga van-e Horthynak fegyverszünetet kérni, amikor azt csak az országgyűlés gyakorolhatja. Ezekben a tragikus órákban Horthy a Koronatanács ülése közben fogadja Veesenmayer és Ralin német követeket, majd visszatér az ülésre, elfogadja a kormány lemondását, hogy azután vál-91 Rozsnyói Ágnes: i. m. 79. 1. 92 Uo. 80. 1. 93 Magyarország, 1944. okt. 14. 94 HIL, Vattay Antal vallomása, Pl Archívum Dézsányi Miklós visszaemlékezése. 95 Hennyey Gusztáv volt külügyminiszter: „Magyar erőfeszítések a második világháború befejezésére" c. könyvében közli ifj. Horthy azon később kelt levelét, mely szerint nem Tito partizánjaival akart tárgyalni, hanem Nyugatra való távozását akarta előkészíteni. (Köln. 1965. Széchenyi Kör kiadása.)
