Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
A MAGYAR ELLENÁLLÁS ÉS 1944. OKT. 15. 59 fogadta a IV. Ukrán Front politikai osztályának vezetője, Tyulpanov ezredes. Tyulpanov kijelentette: „minden kérést, amit az első magyar hadsereg parancsnoka kér, akár egy páncélos hadsereget, akár egy repülő hadsereget, műszaki csapatokat, tüzérséget megadunk . . ., hogy támadását a németek ellen megkezdhesse". Ehhez hozzátette még: „Kapitány, mindez, ami itt elhangzott, nemcsak az én egyéni véleményem, hanem Moszkva véleménye is."76 A delegáció útjával Zsukov tábornagy, a Nyugati Front főparancsnoka nemcsak egyetértett, hanem az akció kiszélesítését indítványozta. Javasolta, hogy hasonló levelekkel forduljanak az egyes hadosztályok parancsnokaihoz is.7 7 Alapos előkészítés után7 8 szeptember 24-én ment át a küldöttség a frontvonalon, először Vasváry vezérőrnagy fogadta őket, majd juttatta el a delegációt Husztra, Miklós Béla főhadiszállására. A küldöttség átjutása után az arcvonalszakaszon átdobtak 50, a front antifasiszta iskolájában képzett katonát 2 tiszt vezetésével, hogy a delegáció tárgyalásaival egy időben megismertessék, felvilágosítsák a tiszteket és katonákat a memorandum tartalmáról. Elkészült, majd átvitték a 4. hadosztályparancsnokhoz intézett felhívást is. Közben röpiratokkal teleszórták az első hadsereg állásait, melyekben ugyancsak tájékoztatták a katonákat a küldöttség céljáról.7 9 Remélték, hogy a küldöttség nemcsak Miklós Bélához, hanem Pestre is eljut, mert a küldöttség vezetője, Gallay személyesen is ismerte Lakatost, s utóbbi ígértet tett: mindent elkövet, hogy Lakatos fogadja. Huszton Miklós Béla fogadta a küldöttséget8 0 és azonnal összeköttetést teremtett Horthyval is. A küldöttség két tagja visszamaradt (Gallay állítólag eljutott a fővárosba is és személyesen referált a kormányzónak) Gyulai pedig szeptember 28-án visszaérkezett Miklós vezérezredes azon szóbeli válaszával, hogy Horthy hajlandó Moszkva ajánlatát elfogadni, az 1. magyar hadsereg pedig megszervezi az átállást. Közölte még, rövidesen írásban is „érdemleges választ ad a hazafias tisztek javaslatára".8 1 Gyulai visszaérkezése után Tyulpanovval tárgyalt ismét. A válasz pozitív tartalma tette lehetővé, hogy mindkét részről elkészült az együttműködés, a közös cselekvés terve. Illés Béla ír arról, hogy mind a két hadseregparancsnok, Petrov és Miklós is számolt azzal a lehetőséggel, hogy Horthy esetleg az 1. magyar hadseregnél fogja nyilvánosságra hozni a fegyverszünetkérést. Kéry, az 1. hadsereg vezérkari főnöke, Gyulai és Illés Béla is említi, hogy a terveket mindkét oldalról útnak indították, de sajnálatos módon nem érkeztek meg a hadseregparancsnokságra. Ha még ehhez hozzátesszük azt is, hogy Horthy október 11-én fogadta Miklós Bélát, ahol a fegyverszünet előkészítéséről és minden valószínűség szerint a hadifogoly tisztek és a IV. Ukrán Front javaslatáról is szó volt, akkor értékelhetjük igazán e kezdeményezés igazi jelentőségét. 76 OL, Gyulai Mihály visszaemlékezése, továbbá Pl Archívum KI. II. —864. 77 Uo. 78 A küldöttség átmenetele előtt röpiratokkal teleszórták az arevonalszakaszt, majd éjjel működésbe léptek az összes hangszórós készülékek, közölve, hogy küldöttség érkezik az 1. hadsereg főparancsnoksághoz, ne lőjetek a küldöttségre. A piros, fehér, zöld zászlóval átlépő tisztekre egyetlen lövést sem adtak le. (Uo.) 79 Pl Archívum KI. II, — 864. 80 Gyulait különválasztották, külön is kihallgatták. Vele azonban csak Kéry Kálmán, az 1. hadsereg vezérkari főnöke beszélt és ő közölte Miklós Béla üzenetét is. 81 OL Gyulai Mihály, Kéry Kálmán, Illés Béla, HIL Krátky Julius az egyik hadosztályparancsnokhoz irányított tiszt visszaemlékezése.
