Századok – 1969
Krónika - A Magyar–Szovjet Történész Vegyesbizottság megalakulásáról (Bartha Antal) 896/IV
384 KRÓNIKA A Századok szerkesztőbizottsága: Balogh Sándor, Elekes Lajos, Erényi Tibor, H. Balázs Eva, Hajdú Tibor, Kosáry Domokos, Liptai Ervin, Mucsi Ferenc, Niederhauser Emil, Fach Zsigmond Pál, Pamlényi Ervin (felelős szerkesztő), Ránki György, Sashegyi Oszkár, >Sinkovics István, Szabad •György, Szabolcs Ottó, Szakács Kálmán, Székely Gyögy, Zsigmond László (a szerkesztőbizottság elnöke). Országos történész vándorgyűlés A Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1969. augusztus 26 —27-én országos történész vándorgyűlést rendezett Budapesten. Incze Miklós kandidátus, a MTA Történettudományi Intézete munkatársa ,,A kortörténet kutatásának elvi ós módszertani problémái" címmel tartott bevezető előadást. A tudományos vitához kapcsolódott a kortörténet és az oktatás viszonyának tisztázása. Az előadások és a vita részletes ismertetésére későbbi számunkban visszatérünk. Külföldi kapcsolatok A Lengyel Történelmi Társulat Lublinban, 1969. szeptember 9 —13. között tartott X. kongresszusán Társulatunk képviseletében L. Nagy Zsuzsa titkár és Unger Mátyás, a tanári tagozat elnöke vett részt. A MAGYAR—SZOVJET TÖRTÉNÉSZ VEGYESBIZOTTSÄG MEGALAKULÁSA A magyar—szovjet történész kapcsolatok csaknem negyedszázados múltra tekintenek vissza. Kapcsolataink fejlődését illetően a marxista történetszemlélet elterjedése, majd megszilárdulása hazai történettudományunkban döntő jelentőségű fejlemény volt. A magyar és a szovjet történészek kapcsolatainak alakulásában a kölcsönös tanulmányutak, delegációk, vezető történészek kölcsönös látogatásai is jelentős szerepet játszottak. Ezek során alakult ki a magyar—szovjet történész vegyesbizottság létrehozásának gondolata, majd a két Tudományos Akadémia Elnökségeinek delegációi által kötött együttműködési egyezményben kifejezésre jutott a vegyesbizottság létrehozásának szükségessége. Ennek az együttműködési egyezménynek az értelmében került sor a szovjet— magyar történészbizottság megalakulására. Az 1969. január 13—16. napjain megtartott ülésén a megalakult vegyesbizottság az együttműködés hatékonyabb eszközeinek kialakítását tűzte ki céljául. A hasonló vegyesbizottságok gyakorlatának megfelelően a magyar—szovjet történész vegyesbizottság két szekcióból áll. A magyar szekció elnöki tisztét Pach Zsigmond Pál akadémiai levelező tag, alelnöki tisztét Zsigmond László egyetemi tanár, titkári tisztét Bartha Antal a történelemtudományok kandidátusa tölti be. A szovjet szekció elnöke A. A. Guber akadémikus, alelnöke Ju. V. Bromlej akadémiai levelező tag, titkára pedig V. P. Susarin a történelemtudományok kandidátusa lett. A vegyesbizottság működésének alapelveit tartalmazó határozatot és az 1969. évi munkatervét a két szekció javaslatai alapján fogadta el a küldöttek együttes ülése és rögzítette jegyzőkönyvbe. A megalakulás tényét rögzítő okmányokat 1969. január 16-án a MTA tudósklubjában írták alá a szekció elnökök. Az elfogadott okmányok tartalmazzák a közös célkitűzéseket. Ezek lényege az alábbiakban összegezhető: a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást az országaikban folyó tudományos kutatásokról, kölcsönös javaslatot tesznek művek lefordítására, közös tudományos ülésszakokat tartanak, ilyenek szervezésébe bekapcsolódnak, illetve a két felet érdeklő tudományos ülésszakokra egymás szakértőit kölcsönösen meghívják. Kölcsönösen elősegítik egymás országaiba látogató történészek kutatását a közgyűjteményekben. Az érvényes szabályoknak megfelelően előmozdítják mikrofilmek cseréjét. Javaslatot tehetnek a két ország történettudományát érdeklő témák kölcsönös, illetve közös kutatására. Gondoskodnak a két ország történelmi kapcsolatainak kutatásáról és ápolják a két ország népeinek a közös forradalmi múltból táplálkozó barátságát.
