Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

824 FOLYÓIK ATSZEMLE szerint Anglia már előre tudott ugyan Károly visszatérési szándókáról, de nem avatkozott bele az ügybe. így kívánta lejáratni vagy nyílt színvallásra bírni a király mögött álló francia tényezőket. 2. sz. — EMBER GYŐZŐ tanulmánya a levéltártörténet módszertani kérdéseit ismerteti, hangsúlyozva, hogy a levéltárak és az irattárak története egymástól elválaszthatatlan; a levéltártörténet nem korlátozódhat csak a levéltári intézmények történetére: tárgyalnia kell a levéltári és irattári technikát, főleg pedig magának a levéltári anyagnak s a vele végzett különböző munkáknak a történetét; ennek során hangsúlyozza az összehasonlító levéltártörténeti kutatások npgy jelentőségét.— BORSA IVÁN tanulmánya a külföldön s főleg az USA-ban egyre elterjedtebb forrásközlési formáról, az iratanyag mikrofilmre vételéről és egy füzetben kiadott, elemi apparátussal együtt filmen való árubabocsátásáról, s ennek módszereiről ír. — MÁLYUSZ ELEMÉR I. István születési idejét tisztázza: Sevillai Isidorusnak egy, az emberi életkorok megjelölésére használt fogalmakat ismertető munkája alapján megállapítja, hogy a király 969. évi születését hagyományozó magyar források adják a helyes dátumot. — KUBINYI ANDRÁS a budai és a pesti polgárság soraiból a Hunyadi- és Jagelló-korban kikerült tekintélyes létszámú hivatalnoki és más órtelmisóségi réteget elemzi, hangsúlyozva benne a literátus elem túlsúlyát, mely műveltségileg egyre inkább megközelítette a nagy külföldi egyetemekről kikerültek szintjét.— FALLENBÜCHL ZOLTÁN: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században című tanulmánya a tisztviselői kar társadalmi és nemzetiségi összetételét ós belső mozgását elemzi. VARGA ENDRE tanulmánya a Curia polgári peres eljárását ismerteti 1724-től 1848 —49-ig. — KARSAI ELEK a Public Record Office anyagából közöl dokumentumokat; részint a magyar polgári demokratikus forradalomról s a Károlyi kormány helyzetéről készített jelentőseket, részint emigráns magyar arisztokraták angol katonai beavatkozást sürgető kéréseit. — A Krónika rovatban BALÁZS PÉTER a magyar állami levéltárak 1967. évi tevékenységéről ad összefoglalást. — V. LEVÉLTÁRI SZEMLE. 18. évf. (1968) 1. sz. — BENDEFY LÁSZLÓ áttekinti és értékeli a területi levéltárakban levő kéziratos térképanyag kiadott teljes lajstromát. — BALOGH ISTVÁN a Szabolcs megyei nemzeti bizottságok fennmaradt iratanyagát ismerteti. — Misz JÁNOS a mezőkövesdi és ózdi járás felszabadulás utáni történetét s az élet megindulását vizsgálja a főszolgabírói iratok alapján. — LENGYEL ALFRÉD a Győr-Moson megyei nemzeti bizottságok iratanyaga alapján a politikai élet megindulását mutatja be. — BÁLINT FERENC az orosházi járás mezőgazdaságának helyzetét mutatja be a felszabadulástól 1945 nyaráig. — EMBER GYŐZŐ az Országos Levéltár 1967. évi működését ismerteti, bemutatva a Levéltár történetkutatási és publikációs tevékenységét és terveit is. — BORSA IVÁN az Országos Levéltár Filmtárának 1967. évi gyarapodását sorolja fel; ebből 61 ezer a külföldről, 13 országból érkezett felvétel. — ILA BÁLINT két dokumentumot közöl: egyik egy 1537-ből való örökös jobbágy vallás, a másik 1536-ból a fogott bírósági eljárásra tartalmaz érdekes adatokat. — BORSA IVÁN az amerikai mormon egyház genealógiai társaságának az európai anyakönyvek mikrofilmeztetése érdekében kifejtett tevékenységét s az ennek során kialakult hatalmas genealógiai filmtárat ismerteti. c. 2. sz. — Kiss DEZSŐ a Hazafias Népfront kialakulóban levő archívumát mutatja be, DANCS ISTVÁNNÉ pedig az Országos Levéltár nőpidemokratikus-kori ' ^azságügyi levéltárát, benne többek köpött a Népfőügyészsésr és a NOT irataival. — Ugyancsak DANCS ISTVÁNNÉ, beszámolva a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium (1954—1956) iratainak rendezéséről, közli a minisztérium ügybeosztását, a rendezés során kialakított állagok címeit, s példaként egy miniszterhelyettesi fond részletes tételjegyzékét. — KÁPOSZTÁS ISTVÁN és Kiss ISTVÁN egyes, a felszabadulás utáni minisztériumok, ill. országos hatáskörű szervek rövid hivataltörténetét ismertetik: a működésük alapjául szolgáló jogszabályokat, szervezeti felépítésüket, adatokkal átszervezésük bonyolult történetére is. — NÉMETH ANDRÁS az Iparügyi Minisztérium 1945—1949 közötti történetét ismerteti. — ENDRÉNYI FERENCNÉ az Országos Levéltár Népidemokratikus Osztálya kutatótermónek 1962 — 67 ós 1968 I. félévi forgalmát elemzi. — KÁLLAY ISTVÁN ugyanannak az osztálynak 1967. évi iratgyarapodását ismerteti. — KANYAR JÓZSEF egy levéltárban tartható, s a Tanácsköztársasággal foglalkozó középiskolai szakköri óra vázlatát közli. 3. sz. — HATOS GÉZA a tudománytörténetnek az újonnan alakult Akadémiai Levéltárban található forrásairól tájékoztat. Elsősorban 1950 utáni anyagról van szó, mert a régebbi dokumentumok az MTA Könyvtárának Kézirattárában őriztetnek. — LENGYEL ALFRÉD Győr megye és város felszabadulás utáni igazgatásának első éveit mutatja be. — A Baranya megyei