Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Tölgyesi József: Numizmatikai ismeretek az általános iskolai történelemtanításban 762/IV
764 TÖLGYESI JÓZSEF A pénzek ábrái a föníciaiaknál a ló, elefánt, gyürnölcsszüretelés, vetés, építkezés, a görögöknél ós rómaiaknál nyúl, oroszlán, árpaszemek, rák, halászat stb. voltak. (Sok mai pénzen is órmószetileg gyönyörű munkaábrázolásokat találunk. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy az amerikai éremgyűjtők lapja, a Numismatic News közvéleménykutatást végzett a gyűjtők között, hogy melyik, 1900 után vert érmét tartják a legszebbnek, művészetileg legsikerültebbnek. A .,szépségversenyt" a magyar, 1938-as kibocsátású ezüst 5 pengős, az ún. Szent István-emlékpónz nyerte meg ) Ókori pénzeink legtöbbjét azonban portrék díszítik. A görögökét többnyire istennőiké, a rómaiakét pedig az egyes uralkodóké. Ekkoriban az érme már önálló jelleggel, funkcióval saját, önmagában megtestesülő materiális értékétől elválasztódva töltötte be a csereeszköz szerepét. Ezért készülhetett rézből és bonzból. Az értéket önmagában is megtestesítő pénzek ezüstből és aranyból voltak. Az arany és az ezüst a mindennapi, széleskörű tevékenységben továbbra azért nem tudta betölteni az egyenérték szerepét, mert a megnövekedett kereskedelmi forgalomhoz oly nagy mennyiségre lett volna szükség, hogy ezt nem fedezte a meglevő készlet. Ezért az arany ós az ezüst a kincsfelhalmozás eszközévé vált. Felhalmozták poralakban, rudakban, érmékben ós ékszernek készítve egyaránt. (A római aranypénz értékére példa: egy zsoldos katona egy évi „fizetése" 3 arany volt.) A középkorban a XIII. század közepéig csak ezüstvaluta (dénár) volt. Ezután egyes olasz városok, majd más államok is rátértek az aranypénzek verésére. Értékállóságuk miatt ezekhez viszonyították a többi forgalomban levő ezüstpénz valódi értékét (Mert ez nem mindig egyezett meg a névleges értékkel. Mai pénzeink is névleges értékűek.) Ma aranyból csak emlékpénzeket készítenek, s az ilyen minden gyűjtő legféltettebb legmegbecsültebb darabja. Hazánkban is több aranypénz jelent meg az utóbbi években. Legutóbb a Kodály-emlóksor, amelynek darabjai törvényes fizetési eszközök, tehát elvben vásárolni is lehet velük. (Az egyes címletek azonban csak néhány száz. ill. ezer darabban jelentek meg.) Nagy ezüsttartalmú forgalmi pénzt csak kevés országban vernek. Legutóbb Svájc és Ausztria éppen azért vonta be egyes pénzeit, mert az ezüst világpiaci árának emelkedésével nagymértékű csempészés ós felhalmozás indult meg, s az ezüstpénz kezdett elszivárogni a forgalom elől (Pl az osztrák 5 schillinges névleges értéke kisebb lett, mint a valódi, amely 6 5 schillingre emelkedett.) Ma a fémpénzeket többnyire mint váltópénzeket használják. A nagyobb érték hordozója a papírpénz lett. Kialakulása, megjelenése óta 1300 esztendő telt el. Az első, papírpénzként használt értékpapírt Kínában a Tang dinasztia honosította meg i sz. után 650-ben. A 3,8 grammos rézpénzük neve Yuang-pao volt De a kevés réz. ill annak túlzott felhalmozása miatt szükségessé vált nagyobb értékű és könnyen hordható (kereskedelmi szempontok !) pénz kiadására. így születtek meg a tízezer Yuang-pao-s papírpénzek. A kínai néptől aztán 1294-ben átvették a perzsák, majd 1337-től a japánok is papírpénzeket használtak a nagyobb fizetési kötelezettségek lerovására. Európában az első közforgalmi papírpénz 1656-ban jelent meg Svédországban. Ezután fokozatosan elterjedt valamennyi kultúrállamban Magyarországnak 1848-ig kellett várnia az első, önálló nemzeti papírpénz kibocsátására A gazdasági élet megrázkódtatásai nem múltak el nyomtalanul a pénzek felett sem. Értéküket vesztették, s helyettük másokat adtak ki. Az infláció szomorú „világrekordját" magyar pénz, az 1946. június 3-án kiadott Egymilliárd B. pengős tartja. (Számjegyekkel: 1 és 21 nulla.) Az 1946. május 25-i keltezésű, csak adók lerovására kiadott ún. Adójegy 100 millió adópengős címlete még ezen is túltesz: értéke 100 milliószor 2 trillió pengő volt. (Számjegyekkel 2 és 29 nulla.) A forint megjelenésekor 1 forint 400 ezer kvadrillió pengővel volt egyenértékű. E rövid történeti ismertetés után így fogalmazhatjuk meg a pénz lényegét: A pénz maga is áru, amely azzal válik ki a többi, közönséges áru köréből, hogy különleges társadalmi szerepe van: általános egyenérték. Olyan áru, amelyért minden más árut meg lehet szerezni, amelyben minden más áru értékét kifejezik. A következőkben nézzük meg, tankönyveinkben hol adódnak lehetőségek arra, hogy tanulóinknak numizmatikai ismereteket nyújtsunk és használjunk fel szemléltetésként ilyen anyagokat ; természetesen nem számonkérési céllal, hanem, hogy ezáltal is színessé, változatossá és rajtuk keresztül nagyobb érdeklődóst kiváltóbbá tegyük óráinkat. Ezen túlmenően elősegíthetjük azt, hogy jobban megérthessenek egyes történelmi, gazdasági, közgazdaságtani fogalmakat és összefüggéseket. 5. osztály: 8. oldal: A történelem forrásai alcímnél mint írott emlékeket, megemlíthetjük a pénzeket is.
