Századok – 1969
Közlemények - „A marxizmus és a természettudományok legújabb forradalma” Diner-Dénes József tanulmánya; melyre Lenin is felfigyelt. Közlik: László József–Siples Sándorné 731/IV
„A marxizmus és a természettudományok legújabb forradalma4 4 Diner-Dénes József tanulmánya, melyre Lenin is felfigyelt Kevés magyar írónak ós publicistának jutott az a megtiszteltetés osztályrészül, hogy Lenin felfigyeljen rá ós kommentálja. Diner-Dénes József, magyar származású szociáldemokrata író, publicista és művészettörténész, a német szociáldemokraták tudományos folyóiratában, a Neue Zeit 1906 — 1907, 62. számában német nyelven tanulmányt közölt a következő címmel: „A marxizmus ós a természettudományok legújabb forradalma." Az alábbiakban e cikk magyar fordítását közöljük az eredeti német nyelvű szöveg alapján. A filozófiai és tudománytörténeti vonatkozásban egyaránt fontos cikk azt bizonyítja, hogy a század elején jelentkező és kialakuló természettudományos forradalom, mely felforgatta a klasszikus fizika, biológia és kémia addig ismert tételeit, nem ásta alá a marxizmus tanításait, sőt igazolta azt a dialektikus módszert, mely a marxizmust mindig jellemezte. A természettudományos fejlődés előrehaladtával nem a marxizmust, hanem az anyagról alkotott eddigi felfogást kellett revízió alá venni. Lenin ekkor gyűjti az anyagot készülő könyvéhez, melyben szembe akar szállni Mach és Avenarius filozófiájának orosz követőivel, Bazarovval, Bogdanovval, Juskeviccsel, Valentyinovval ós Csernovval. Az adatgyűjtés munkája közben találta meg Diner-Dénes cikkét, melynek marxista szelleme és dialektikus látásmódja annyira felkelti figyelmét, hogy állítása alátámasztására használja és részleteiben idézi. (Materializmus és empiriokriticizmus, Kritikai jegyzetek egy reakciós filozófiáról — Budapest, 1961. 303. 1.) Diner-Dénes József tanulmányán az a gondolat húzódik végig, mely szerint a természettudományok kialakult forradalma arra figyelmezteti a filozófusokat és marxistákat, hogy az anyagról és a természetről alkotott eddigi kép helyébe tudományosabban megalapozott, differenciáltabb képet dolgozzanak ki. Lenin a Materializmus és empiriokriticizmus-t a marxista materializmus filozófiai alapjainak védelmére és az idealista ismeretelmélet cáfolatára írta. Az említett szerző tanulmányát nagyra értékeli, noha bírálja hiányosságait. Diner-Dénes József sokoldalú író és nagy műveltségű tudós volt, a század eleji szociáldemokrata értelmiség értékes képviselője. Liptószentmiklóson született 1867-ben jómódú polgári családból.' A felvidéki város szlovák és német lakói korán ráirányítják figyelmét a nemzetiségi kérdésre. Egyetemi tanulmányait Bécsben, Drezdában, Párizsban és Brüsszelben végezte. A mérnöki tanulmányok elvégzése után fizikával, kémiával, régészettel, művészettörténettel és filozófiával foglalkozott. A távolság és a szellemi érettség lehetővé tette számára, hogy a Monarchia elavult nemzetiségi politikája helyett egy modernebb, demokratikusabb államszövetség eszméjéért lelkesedjók. A magyar feudalizmus roppant szorítását éppúgy érezte, mint kortársa, Ady Endre, s tiltakozásának nem versekkel, hanem haladó gondolatokat fejtegető cikkekben adott hangot. Szellemi nyugtalanságára vall az az útkeresés, melyet Zolától, Ibsentől és Nietzschétől a marxizmusig megtett. Ez az út nem volt mentes vívódásoktól, tévedésektől, megrázkódtatásoktól, de mögötte ott érezzük azt az intellektuális vívódást, mely a jó értelemben vett értelmiségi magatartást példázza. Ereje és gyengesége az enciklopédikus műveltség, s ez a magyarázata, hogy életműve tematikailag is szerteágazó: képzőművészeti cikkei éppúgy e műfaj szocialista szellemű úttörői, mint a történelmi materializmus talaján álló társadalomtudományi publikációi. Tanítványai között nem kisebb nevekkel találkozunk, mint Czóbel Ernő, Pogány József, Véór György, Rudas László és Alpári Gyula. 1 Komlós Aladár: Diner- Dénes József „Jöjj ei szabadság I" Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Bpest, Akadémiai Kiadó, 1967.
