Századok – 1969
Közlemények - Lengyel Alfréd: Adatok a Győr megyei kivándorlási mozgalom történetéhez (1890–1910) 717/IV
726 LENGYEL A LFRÉD sét magukra vállalják, a következőket kötelesek hitelt érdemlőleg igazolni: 1. hogy erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esnek, 2. a kiskorú erkölcsileg veszélynek nem lenne kitéve, 3. vagyoni és kereseti viszonyaik biztosítékot nyújtanak arra, hogy a kiskorút szükség esetén el tudják tartani.3 0 — A rendelet alapján a hatóságok Győr megye területén is csak az ilyen igazoló dokumentumok alapján állították ki a fiatalkorúak útlevéllapjait, bár gyakorlatilag ez a megszorító intézkedés sem segített sokat, mivel a rendeletet sokan kijátszották, a kiskorúak pedig gyakran tiltott utakon hagyták el az országot.3 1 Az 1908-as esztendőt ennek ellenére mégis a fordulat éveként lehet és kell megjelölni a kivándorlási hullámok erejének további alakulása szempontjából, anélkül persze, hogy ennek a jelentős visszaesésnek az okát a hazai intézkedések, jogszabályok hatékonyságának, vagy amá feltételezésnek lehetne tulajdonítani, hogy talán a magyar gazdasági élet egészében következtek be kedvező, esetleg vonzó erőt gyakorló változások. Csupán az törtónt, hogy Észak-Amerikában a spekuláció túlhajtásai folytán az államhatalom összeütközésbe került a nagyipari trösztök vezetőivel s ez az ádáz belső küzdelem az USA egész területén gazdasági, illetve pénzügyi válságot robbantott ki. A munkaerők frontján keletkezett túlkínálat és az ugyanakkor jelentkező tartós munkahiány híre futótűzként érkezett az Atlanti óceán innenső partjaira és hazánkban is hihetetlen gyorsasággal lelohasztotta a kivándorlási láz erejét. így magyarázható, hogy az előző év közel 15Ó 000 kivándorlójával szemben 1908-ban csak 35 384 személy ment ki az Egyesült Államokba, Győr megyéből pedig csak 280-an, ami az-1907-es arányszámhoz mérten 23%-os csökkenést jelentett. De ezzel párhuzamosan átmenetileg a visszavándorlási forgalom is megélénkült, persze relatíve, ha ugyanis a korábbi, különösen a századforduló körüli számadatokat hasonlítjuk össze.3 2 Sőt Győr megye területén már a fordulat előtti esztendőben is észlelhető ez a hirtelen emelkedés (1907-ben 400 fő, 1908-ban 447 fő), ami azzal magyarázható, hogy a régebben kivándorolt nagyszámú megyei lakosság, az USA válságjeleire felfigyelve, már az első hónapokban igyekezett megtakarított pénzével hazatérni. A viszszavándorlásból fakadó nemzetgazdasági és egyéb előnyökkel kapcsolatosan azonban azzal is számolni kellett, hogy a hazatérők számszerű növekedése nem minden esetben vonja maga után (egyenes arányban) a hasznosítható termelő erő emelkedését. Győr megyei példák is igazolják, hogy a tengeren túlról (elsősorban az USA-ból) hazajöttek között sokan megrokkanva, megtörve érkeztek haza. Ugyancsak kellemetlen visszahatást keltettek az olyan esetek, amikor a visszavándorlók itthon bűnözőkké váltak, vagy éppen ügynökként tevékenykedtek, ami annyit jelentett, hogy különböző titkos ügynökségek szolgálatában, kivándorlásra csábították a falvak — főleg szegényebb sorsú — néprétegeit. Mesterkedóseiket egyes hajóstársaságok is támogatták, amelyek az amerikai gazdasági válság tetőzése után újból széleskörű propaganda hadjáratba fogtak? mégpedig ezúttal a Kanadába való kivándorlás „előnyeit" is megfelelő módon kihangsúlyozva. Az egyik belga cég (H. Debenham, Antwerpen) százával árasztotta el Győr megye falvait is mutatós prospektusaival, hogy megcsappant forgalmát újból felélénkítse. A felhívások kézről-kézre jártak, s a válság-jelek enyhülésével ismét sok embert megtévesztettek. És minthogy időközben a bajok okainak felszámolása terén úgyszólván alig történt valami, a háború esetleges kitörésétől való félelem is növekedett, az 1908-as esztendő elmúltával újból lényegesen megnövekedett az útlevélkérők (úgyszintén az illegálisan távozók) száma és az amerikai — részben kanadai — kivándorlás forgalma az előző évhez mérten erősen emelkedő tendenciát mutatott. — Győr megyéből 1909-ben ismét 658-an távoztak el a tengeren túlra, de az ország egyéb megyéiben is (főleg az év első felében) ugyanezeket, a kivándorlási helyzet újbóli rosszabbodására mutató jelenségeket lehetett észlelni. Ezek a tények azt igazolják, hogy az országgyűlés által megalkotott második kivándorlási törvény (az 1909. évi II. tc.) életbelépése után is csak annyit sikerült elérni a kivándorlási hullámok megfékezése terén, hogy az évi ember-veszteség átlagok az 1906 — 1907. évek maximumaihoz viszonyított szinten jóval alul maradtak. Ebben persze nem csupán a törvény módosított és részben megszigorított rendelkezéseinek kihatásait szabad felismerni, mivel a kivándorlási mozgalmak ekkor már aránylagosan csökkenő jellegének kialakításában más tényezők sokkal fontosabb szerepet játszottak. 33 GyÁL: Alispáni iratok. X. 5329/1907.' 31 Hasonló bírálatot lehet mondani a belügyminiszternek egy másik - később, 1908 elején kelt — rendeletéről, amely a kocsmárosoknak a kivándorlások közvetítésében való részvételét kívánta megtorolni. GyÁL: Alispáni iratok X. 140/1908. 33 Győr megyébe 1901-ben pl. csak 98 személy vándorolt vissza, 1900-ban pedig 131 (Magyar Statisztikai Közlemények i. tanúim. — Táblás kimutatások. 2—3. 1.)
