Századok – 1969
Közlemények - Szakály Ferenc: A parasztvármegye történetéhez a XVII. században 690/IV
A PARASZT VÁRMEGYE TÖRTÉNETJÉHEZ 693 fenekedjenek rájuk. A katonák gyakorlottabbak voltak a fegyverforgatásban. Felismerve ezt, a parasztok a veszélytelenebb utat választották, amennyire lehetett, teljesítették a prédálók kívánságait. A tanúvallomásokban számszerűen megtaláljuk a „bitangba fizetett" pénzösszeget. Az abonyiak és ceglédiek pedig levélben adják be pontos számadásukat egy-egy embernyi tételig lebontva. A kékkői Nagy Gáspár, a divinyi Csillag Mihály, Kecskeméti István és Kállai György állandó szereplői a missiliseknek is, közeli ismerősei lehettek a környék parasztságának, mivel időközönként újra s újra végig sarcolták ezt a vidéket. A vármegye összesítése szerint a kár kb. 1778 forintra rúg,12 s ki gondolna emellett már a rengeteg faggyúra, mészárszékiekre és borra, amelyből Izsákon egy nap alatt 40 Ft-nyit hordottak el a csapszékből.13 Kétségtelen, hogy ez volt a legfőbb ok, amely a parasztságot passzív ellenállásra ösztökélte. Nem első alkalommal ! A nemes vármegye szerint különösen az utolsó 3 évben súlyosodott meg a nép helyzete, s jutott válságba a parasztvármegye.14 A válságnak azonban már korábbról is vannak jelei: 1669-ben a nemes vármegye 24 Ft-ra bünteti a ceglédieket, mert nem akartak parasztvármegyei tiszteket választani.1 5 1671-ben annyira elkeseredett a nép, hogy a Duna melléki falvak (az 1674-es vizsgálatban is róluk van szó !) követeket választottak, pénzt gyűjtöttek, mivel a királyt akarták ügyükben felkeresni.1 6 Majd évekig szerepel a Pest megyei protocollumokban Nazuf Nyéky Gábor kecskeméti jegyző neve, aki 1672-ben konspirációt szervezett. A nemes vármegye felsőbbségét negligálták, és Spankau kassai generálishoz fordultak segítségért.1 7 1672 óta pedig a már ismertetett dolgok történtek. Minden esetben ugyanazok a falvak szerepelnek. Emellett egy-egy község is gyakran leteszi a fegyvert.1 8 * A vizsgálatok eredményéről a vármegye közgyűlési jegyzőkönyve tájékoz' tat. Az augusztus 6-i sedria negyedik kérdőpontjára adott válaszok alapján a vármegye összeállította a „prédáló" katonák névsorát. A hosszú listában legnagyobb számmal a füleki katonák és hajdúk szerepelnek, szám szerint: 47 katona és 3 hajdú. Jelentős a felsorolt korponai és divinyi katonák száma is: 24 (?) és 23 ( ?). 10—10 lévai és kékkői után 3 zólyomi és 1—1 nyitrai és hajnácskői prédáló neve került lajstromba.1 9 12 Pm. Lt. Közgyűlési jegyzőkönyv (a továbbiakban: Közgy. jkv.). 1674. 160. I. 13 A katonák kártevéseire összehasonlításul lásd: Karúira K.: i. h. passim. 14 Pm. Lt. Közgy. jkv. 1674. 160. 1. lb Gyárfás István: A Paraszt vármegye. Bpest. 1882. 28. 1. • 16 Pm. Lt. Közgy. jkv. 1674. 160 — 164. 1.: a megye levelet intéz Eszterházy Pál főgenerálishoz (szept. 19.). — Uo. 1671. 44. 1.: a közgyűlésen publikálták a kunszentmiklósi, fülöpszállási, izsáki, solti, egyházi, apostagi, vecsei, szalkszentmártoni, tassi, dabi, dömsödi és laekházi lakosok levelét erről az ügyről. "Gyárfás: i. m. 29 — 31. 1.: — Nyéky, a körösi Bene György és a szabadszállási Sánta György, „alföldi követek" elzárásáról: Pm. Lt. Közgy. jkv. 1672. 86., 91., 93. 1. — A Nyéky elleni vádakról: Uo. 1673. 125—129. 1. — Spankau védelmébe veszi Izsákot, Külöpszállást, Szabadszállást, Kunszentmiklóst, Dömsödöt, Dabot, Tasst, Szentmártont. Vecsét, Patajt: Pm. Lt. AMP. 1672. nr. 4 és Kecskemétet: Uo. 1672. nr. 3. — Ugyanerről Spankau utóda, Cobb is: Uo. 1673. nr. 1. 18 „Csővár alja" ( = egy hadnagyság) lakosai 1674 októberében: Pm. Lt. Közgv jkv. 1674. 165-166. 1. 19 Uo. 1674. 158-159. 1.
