Századok – 1969
Tanulmányok - Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében 611/IV
ÁRPÁD-KORI JOGINTÉZMÉNYEK ÉS TERMINOLÓGIA 63í> Károly újításának, hanem az Árpád-kori jogfejlődés eredményeiről van szó. A tanácshatározat ebben a tekintetben szintén már a XIII. században is ismeretes intézményeket kodifikált. (Az természetesen más kérdés, mennyiben voltak ezek „rendes" intézményei jogunknak az Árpád-korban, yagy mennyiben tette „rendes" intézménnyé Károly a XIII. századi jogfejlődés még esetleg csak ígéretes kezdeménynek látszó eredményeit. A vitathatatlan az, hogy nem a XIII. századi magyar jogban ismeretlen, új intézményeket honosított meg.) VIII. A tanácshatározatban foglalt intézmények és jogi terminológia vizsgálata után röviden érdemes szemügyre vennünk a szöveg bizonyos stiláris-formai vonatkozásait is. A tanácshatározat legelején ti. „Primo notandum est, quod ..." formulával találkozunk és ugyanez egy másik helyen is feltűnik.12 7 Szintígy előfordul egy társadalmi vonatkozású kifejezés is, a „quis nobilium vei alterius cuiusvis status et conditionis hominum".128 Mivel a szakirodalom bizonyos esetekben joggal szokott korjellemző értéket tulajdonítani az ilyen fordulatoknak, méltán merül fel a kérdés, nem ez a helyzet-e ennél a szövegnél is. Erre a kérdésre mindkét jelen esetben tagadó választ kell adnunk. A „notandum est, quod" formulával XIII. század legelejéről való oklevélben éppúgy találkozunk, mint az 1290-es évekből származóban,12 9 sőt az 1298. évi törvény 43. artikulusa is a közeli rokon „observandum, quod" kifejezéssel kezdődik.13 0 A „notandum est" formulának Árpád-kori példái éppúgy vannak, mint XIV. századiak, ezért ebből a tanácshatározat szövegének keletkezési idejére vagy helyére nem lehet közelebbi következtetést vonni. A „nobiles vei alterius cuiusvis status et condicionis homines" fordulatot és változatait az Árpád-kori oklevelek közhely-szerűen ismétlik, ezért ez a kifejezés szintén nélkülözi a korhatározó értéket.131 IX. Dolgozatom tárgya a keltezetlen tanácshatározatban foglalt joganyag 127 Kovachich : i. m. 144. és 151. 1. Arra nézve, honnan juthatott ez a fordulat a törvényszövegbe, Id. Bónis felfogását: Filológiai Közlöny 4. évf. (1968), 190. 1. 128 Uo. 151. 1. 129 1208-Ъап II. András oklevele „Hoc quogue notandum est. quod" ..Hocquoque sciendum est quod", „Hoc tarnen sciendum est quod" fordulatokkal él. (Fejér: CD III/l. 61, 62, 64. ].), — 1229-ben a nyitrai káptalan oklevele használ ,,Notandum eciam quod" formulát (HO VII. köt. 17. 1.), — 1291-ben a gyulafehérvári káptalan alkalmaz „Item notandum quod" kifejezést (Zimmermann—Werner: i. m. I. köt. 180. 1.) stb. 130 Kovachich : i. m. 137. 1. 131 „cuiuslibet condicionis et lingue homines" (IV. Béla 1247. Endlicher : i. m. 472. 1.); ..per nobiles et alios cuiuslibet condicionis homines" (István ifjabb király 1263. HO VIII. köt. 93. 1.); királynéi népek „et alii cuiuslibet condicionis homines" (Lőrinc nádor 1268. AUO VIII. köt. 206. 1.); „per nullius condicionis, status aut ordinis hominem" (V. István, 1271. Endlicher : i. m. 524. 1.); „incolae, cuiuscuncjue libertatis seu condicionis existant" (IV. László, 1274, HO VIII. köt. 170. 1.); „una cum nobilibus ... et aliorum (!) cuiuslibet condicionis hominum ( !)" (Somogy és Zala megye hatósága 1276. HO II. köt. 22. 1.; „iobagiones et populi universi . . . liberi sive originariis seu asscripticiis aliisve quibuslibet condicionibus irretiti" (IV. László 1276. Krit. jegyz. 2716. sz.); „nobiles et alii cuiuslibet condicionis homines" (IV. László 1279. ÁUO XII. köt. 250. s köv. 1.); „de voluntate omnium nobilium et aliorum cuiuslibet condicionis hominum" (János nádor 1288 HO VII. köt. 206. I.), stb.
