Századok – 1969
Tanulmányok - Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében 611/IV
624 OKIlICS JÓZSEF egyezést mutat az 1351. évi törvény 25. cikkével,5 8 amely szintén meghagyja a birtokperek harmadik terminuson való befejezését. Vannak azonban ezeknek a cikkelyeknek Árpád-kori vonatkozásaik is. A „prioritás termini" műkifejezés előfordulására és az ilyen címen való perhalasztásra a szakirodalom eddig nem hozott ugyan Árpád-kori példát, de a törvény intézkedése olyan, hogy az e címen való perhalasztás XIII. századi ismeretségében alig kételkedhetünk. A tanácshatározat ti. eltiltja, nem pedig bevezeti a „prioritás termini" halasztási jogcímül való használatát. Ez a tilalom mindenképpen megkívánja, hogy a prioritás termini-t a törvény kibocsájtása előtti időben is ismerték és használták. Aligha Károly újítása ez, még ha a törvény esetleg 1312 és 1315 között keletkezett is. Ebben az esetben ugyanis a tilalom Anjou-kor előtti perhalasztási jogcímre vonatkozik.59 A mód nélküli perhalasztást az Árpád-kor is igyekezett korlátozni, több tekintetben a törvényünkéhez hasonló módon. így Kálmán törvényének 64. cikke szerint, ha valaki nem akarná ügyét 3 bírósági ülésszakon (in tribus concilliis) befejezni, akkor panaszát többé ne hallgassák meg.60 1232-ben a zalai serviensek híres ítéletlevele szerint a tanúállításra adott első határidőben csak a felperes püspök és tanúi jöttek el, az alperes Atyusz bán nem. Második terminusként Keresztelő Szent János nyolcadát jelölték meg, „in quo finaliter procedatur," de a bán maga helyett csak „nuncius simplex"-et küldött, újabb határidőt kérni. A bíróság harmadik határidőt is adott, bár már a második terminuson „sentenciam tulisse debuissemus". A bán azonban erről is távolmaradt, a bírák pedig a pert eldöntötték a püspök javára.61 1234-ben az alnádor elé idézték egy elzálogosított birtok ügyében Mikót. ö — a bíró oklevele szerint — „in quatuor terminis nunquam comparuit, quem de jure . . . pro offensione tot terminorum pro convicto habere debuissemus".62 1266-ban IV. Béla és fia, István békeszerződésébe is belevették, hogy az alattvalóik közti pereket Béla és fia csak 3 határidőben (in tribus terminis solummodo et non pluribus): bojt közepén, Kisasszonykor és Szent Miklós napján fogják tárgyalni, megítélni és eldönteni (tractentur, judicentur et decidantur).63 Ez a békeszerződésbe foglalt pont implicite, a három határidő megállapításával, tartalmazza már a tanácshatározatnak azt a végzését is, hogy a pereket egy év alatt kell befejezni. Oklevelek bemutatására kért haladékkal az Árpád-korban sem lehetett korlátlanul elnyújtani a birtokpert. Hajnik egy 1228. évi adatból állapította 58 Szilágyi : i. m. 157. 1. 59 Arra mindenesetre van elég korai adat, hogy a királyhoz való idézettség jogcím volt a felperes tanúi által teendő perdöntő eskü elhalasztására. 1222-ben ui. Bánk bodrogi ispán Barakony felperesnek dusnokok elleni, rokonság megállapítására vonatkozó perét .,posuit super iuramentum Martini et Foncliukae, cognatorum Borokun et super iuramentum duorum finitimorum, quos adversarii eligerent et misit utramque partem Varadinum . . . Dato itaque eis termino . . . nominati dusnici . . . prenominatos testes adiuraturi, fuere Varadini; sed predicti testes non comparuerunt. Prefatus tarnen adversarius misso serviente dixit eos fuisse eitatos ad regem et ideo non potuisse ad terminum venire. Dato item secundo termino" ugyanez történt. Kiderült azonban Barakony állításának hamissága, és ezért elítélték. (Reg. Var. 277 — 278. 1. Nr. 328.) Závodszky : i. m. 191. 1. 61 Zalai Oki. tár II. köt. 043 — 644. 1. 02 HO VIII. köt. 30. 1. — Az alnádor azután ,,ad convincendam tamen maliciam eiusdem" ötödik határidőt is állapított meg, amelyen végre megjelent az alperes. 63 ÁUO III. köt. 129. 1. Idézi: Hajnik: Perjog. 208. 1.
