Századok – 1969
Krónika - Tudományos ülésszak a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából (Tóth István) 536/II–III
536 KRÓNIKA Szabó Ágnes előadása a párt Horthy-korszakbeli stratégiájának ós taktikájának elmélyültebb vizsgálatára és azoknak az irányzatoknak további elemzésére hívta fel a figyelmet, melyek meghatározták a magyar munkásosztály ideológiai arculatát. Befejezésül utalt arra, hogy a tanácskozás a pozitív eredmények mellett fehér foltokat is feltárt, mint a szociáldemokrata, a szakszervezeti mozgalom történetének feldolgozása, a magyar szocialista mozgalom kialakulására hatássál levő különböző ideológiai irányzatok történetének feldolgozása. Ezen kérdések tudományos tisztázása a párttörténet sokoldalúbb feldolgozásához nélkülözhetetlen. A tanácskozás új módszere, hogy a szekciókban folyó munkát a vitavezetők foglalják össze, bevált, a tanácskozás légköre olyan volt, hogy a szubjektív mozzanatok háttérbe szorultak és valóban arról folyt a vita, arüi elhangzott. A résztvevők előítéletek nélküli kölcsönös bizalma és hozzászólásaik marxista igénye biztosítéka volt a tudományos vita eredményességének. * A KMP megalakulásának 50. évfordulójához kötődő kétnapos tudományostanáoskozás újabb lehetőséget adott marxista történeszeinknek az új kérdések tisztázásának utján való továbblépésre. Az előadásokból és a hozzászólásokból kicsendülő új kutatási eredmények ama törekvést igazolják, hogy a párttörténeti kutatásban mind árnyaltabb, a történéti valóságot egyre inkább a maga teljességében tükröző kép bontakozzék ki. A teljességre való törekvés során — a történeti kutatás törvényszerűségéinek megfelelően — a korábban megrajzolt kép változik, kiegészül, s e folyamat magával hozza bizonyos korábbi nézetek megváltoztatását, korábban levont következtetések megerősítését, új • széríipobtokkál törtéftő kiegészítését. E sokoldalúság egyszersmind rávilágít arïftak a tételnek az iga'zeágára is, hogy a párt, a munkásmozgalom történetét nem iehet a nemzeti történettől s a nemzetközi tényezőktől függetlenül vizsgálni, ugyanakkor az utóbbi pár év nemzeti történetét sem lehet megérteni, megrajzolni a munkásmozgatom történetének ismerete, annak mind szélesóbbkörű feltárása; eredményeinek figyelembevétele nélkül. A történbtisóg elve a munkásmozgalomtörténet művelőit csakúgy, mint a nerhzéti történettél foglalkozókat egymás eredményeinek igénylésére,^felhasználására ós megbecsülésére ösztönzi. Nemkülönben ezt követeli meg a történetírói-munka egyre komplexebbé válása, arilely a két fontos történeti alapág művelőit elovó'á-sókoldalú: megközelítés Igénye eié- állítja. Ebben az összefüggésben ezt az ülésszakot ' azért tartjuk hasznosnak, mert a régi igazságok megerősítése mellett új történeti tényekkel gazdagon alátámasztott eredményeket vetett fel. A viták során — még ha különböző állásfoglalások hangzottak is el, — a hozzászólókat álláspontjuk kifejtésében a történetiség és a sokoldalú megközelítés igénye vezette, és a viták marxista alapállásból — a szubjektív vonások mellőzésével — a valóságkeresés szellemét árasztották. Úgy véljük, hogy az ülésszakot rendező intézmények azon célkitűzésé", hógy a tanácskozás az alkotó vita szellemében érjen el eredményeket, sikeres Völti-Nflgy Ferenc. — Vértes Róbert TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulóján (1969. március 17 — 19.) a Mágyar Történelmi Társulat, az MSzMP KB Párttörténeti Intézete, Politikai Főiskolája és Társadalomtudományi Intézete, az MTA Történettudományi Intézete, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéke tudományos ülésszakot rendezett. A háromnapos konferencián a hazai történettudomány képviselőin kívül mihtögy hatvan külföldi történész — elsősorban a korszak szakemberei — vettek részt. A történészek a Szovjetunióból, Lengyelországból, Bulgáriából, Romániából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Ausztriából, Franciaországból, a Német Szövetségi Köztársaságból, az Egyesült Államokból és Finnországból érkeztek a konferenciára. A tanácskozás március 17-ón plenáris ülésen kezdte meg munkáját. Pach Zsigmond Pál, az MTA levelező tagja, a Történettudományi Intézet igazgatója üdvözlő szavaiban vázolta a tanácskozás iránt megnyilvánuló széles körű tudományos várakozást. Március 21-e történelmi jelentőségét tömören fejezte ki a „Mindenkihez ... !" szóló kiáltvány, amely a magyar kommün létrejöttét adta hírül. Mindenkihez szólt, aki
