Századok – 1969

Krónika - Tudományos ülésszak a KMP megalakulásának 50. évfordulóján (Nagy Ferenc–Vértes Róbert) 516/II–III

KRÓNIKA 529 sukat, hogy pl. amerikai csapatokat telepítsenek Magyarországra. Ezen kísérletek sikertelensége miatt is, a jaltai konferencia határozatainak végrehajtása általában Közép-Európában sikeres volt, döntései időt állónak bizonyultak, nem utolsósorban az országok belső erőviszonyainak alakulása következtében. Az amerikai atomrobbantási kísérlet után sorra került potsdami értekezletről megállapítja, hogy a szövetségeseket a Kelet-Európában meginduló fejlődés kívülről történő visszafordítása vezette, már nem a demokrácia védelméért szálltak síkra, hanem a régi társadalmi erőknek a hatalomba való visszajuttatásáért. Ezért követelték Magyarországon is a diplomáciai elismerés feltételekónt az azonnali választások kiírását. Ságvári Ágnes ezzel kapcsolatban megállapította, hogy Magyarország a külügyminiszterek döntésének teljesítése elől nem térhetett ki, ezért az МКР vezetősége a választások időpontjának kitűzése miatt nem bírálható. A választások ismert eredménye után nemzetközi méretekben törekvés mutatkozott a kelet-európai államok megosztására, Magyarország helyzetének megkülönböztetett méltatására, ezzel párhuzamosan újjáéledt az országban a szomszéd államokkal szembeni soviniszta hangulat. Ugyanakkor a kelet-európai államok élén álló kommunisták befolyása is, a Szovjetunió tekintélye is növekedett, a nyugati demokráciák iránti bizalom München tapasztalatain okulva csökkent, a kis országok összetartozásának szükségességét a történelmi tapasztalatok bizonyították. Ezek a tények a nacionalista hullám után egy internacionalista fellendülés kezdetét mutatják. A továbbiakban a magyar koalíciós pártok külpolitikai orientációjával, majd a fordulat évében bekövetkezett új erőátcsoportosulásokkal foglalkozott. Az utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy az USA politikájában felülkerekedett agresszív vonal Nyugat-Európa talpraállítására, a kapitalista rendszer stabilizálására, a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák bekerítésére törekedett (Truman-elv, Marshall-terv). Az amerikai politika szerte a világon a szélsőséges reakcióval szövetkezett, így azt a taktikai hibát követte el, hogy elveszítette a liberális középutas politikai erők támogatását. Magyarországon 1947-ben már csak a szélsőséges politikai csoportok lehettek a burzsoá stratégia tartalékai, ez ugyanakkor az MKP számára szélesebb szövetségi politika kialakítását tette lehetővé. Szigeti József akadémiai levelező tag korreferátumában az utolsó évtized haz^i filozófiáját foglalkoztató kérdésekről szólt. Áz 1966 utáni fejlődési periódus 3 szakaszát különböztette .meg. Az első szakaszt a marxista-ít- leninista filozófia fejlődésének, az éles eszmei irányharcok korszakaként értelmezte, amelyben a kétfrontos harc érvényesült. Az ettől élesen el nem választható.második szakaszban arról volt szó, hogy a marxis ta -r leninista filozófiának most már általában érvényesülő elveit hogyan lehet konkrétan az. adott kor szocialista fejlődésének problémáival összekapcsolni. Ebben a periódusban került előtérbe-olyan probléma, hogy a marxizmus lebontható-e szaktudományokra oly módon, hogy itt a filozófia minden egyes területe egy-egy diszciplínára essék szét, aminek már nincs köze a marxista filozófia egészéhez és az emhereket foglalkoztató nagy társadalmi kérdésekhez. Ebben a szakaszban dezideologizálódási folyamat tanúi lehettünk. A harmadik szakaszban a szélsőségek kezdtek lefaragódni, a szaktudományos és az általánosító jelleg, a társadalmi-ideológiai hatás és a feladatok vállalásának kérdése egyre szorosabb kapcsolatba került egymással. A filozófia mai helyzetérői szólva a hozzászóló azzal foglalkozott, hogy gondolati anyagát és állagát tekintve rendszernek tekinthető-e a marxizmus vagy sem. Az igennel megválaszolt kérdést elemezve rámutatott, hogy ez olyan dinamikus rendszer, amely képes arra, hogy a fejlődés folyamán felmerülő gondolatokat és tényeket elemzésnek alávetve gondolatilag bekebelezze és ezzel mintegy önmagát is továbbfejlessze. Ezért tudományos szempontból a marxizmus nyílt rendszer, de nem nyílt osztály szempontból, mert a marxista —leninista filozófia a múltban és a jelenben is csak a munkásosztály ós a vele szövetséges rétegek érdekeit fejezte ki. Vészi Béla kandidátus, a Politikai Főiskola igazgatóhelyettese korreferátumában a gazdaság és politika kölcsönös viszonyával foglalkozott a szocializmus építése időszakában. A gazdaság és politika ellentmondásos viszonyt jelent, amely magában foglalja az egység, az azonosság és a különbség egymás kizárásának mozzanatát is. A szocialista építés folyamatában a gazdaság és politika kölcsönös viszonyának új sajátosságai jönnek létre, amelyek a szocialista társadalmi viszonyokból táplálkoznak. A határok elmosódott sága, az egymásba való átmenet rugalmas, eleven volta megnöveli a gazdaság közvetlen befolyását, sűrítettségét a politikai intézmények és nézetek mikéntjére, de egyben új formákat és megnövekedett hatást ad a politikai nézeteknek és intézményeknek ia. A gazdaság koncentrált hatása a politikára a szocializmusban nemcsak a politika elsőbbségének ad hangsúlyt, hanem egységüknek, kölcsönhatásuknak is. A kölcsönös viszony