Századok – 1969

Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I

ADALÉKOK HORTHY JíS A LAKATOS-KORMÁNY KATONAPOLITIKÁJÁHOZ 45 szállás után — jelentette ki a miniszter — azokat a tiszteket, akik német szempontból nem voltak megbízhatóak, áthelyezték a vezérkartól.4

1

Szombathelyi Ferenc vezérezredes (1941 szeptember—1944 április közepéig vezérkari főnök) vallomásában ezzel kapcsolatban a következőket mondta: ,,A vezérkar szellemét sajnos átállítanom nem sikerült. Túlságosan bent voltak a német orientációban . . . "4

2 A vezérkar aktív tevékenysége és a hivatalos állami propaganda hatására a hadseregben a Németországhoz való viszony úgy alakult, hogy a magasabb parancsnokok és a tisztek legnagyobb része — még azok is, akik a nyilas párttal nem szimpatizáltak — a németbarát politikának, a németekkel való szoros együttműködésnek a hívei voltak, a német politikát támogatták. Ebben a vonatkozásban a tisztikar a háború fordulatáig, a Don-menti katasztrófáig, általában egységes maradt. I A Wehrmacht sztálingrádi veresége és a 2. magyar hadsereg pusztulása 1942 — 43 telén a német—magyar katonai viszonyban is elhidegülést idézett 1 elő. A gyors győzelembe vetett hit szertefoszlása után tudomásul kellett venni: a háború elhúzódik és nagyon kérdéses a német győzelem. A magyar politikai és katonai vezetők messzebblátó képviselői, a történteket tárgyilagosan értékelők eljutottak arra a következtetésre, hogy Németország a háborút elvesztette. Emellett azt is beismerték, hogy a szovjet hadsereget rosszul értékelték. Annak ütőképessége, tűzereje, manőverező készsége a háború kezdetéhez viszonyítva lényegesen megnövekedett. A harcmezőn megjelentek a harckocsik és gépesített hadtestek tömegei, s ezek gyökeres változást idéztek elő a hadműveletek szervezésében ós végrehajtásában. ^ Az események hatására egyes tisztekben is felvetődött a kétkedés a németek győzelmi esélyeit illetően. A kurszki csata, Olaszország kiválása a fasiszta szövetségből, Magyarország megszállása, a második arcvonal megnyitása, Románia, Finnország ós Bulgária kiugrása, a szovjet csapatok rohamos közeledése hazánk határaihoz a tisztikar győzelembe vetett hitében, a háborúhoz és a németekhez való viszonyában változást hozott. A történtek hatására nemcsak a kétkedés növekedett a németek győzelmi esélyeit illetően, hanem egyre többen ki merték jelenteni, hogy Hitler a játszmát elvesztette. Találunk olyan parancsnokokat, akik alakulataiknál betiltották a német katonadalok éneklését, a német haditettek dicsőítését és ki merték mondani még a legénység előtt : is, hogy ez „német háború".4

3

Ha lassan is. tehát a kiábrándulás a német katonai géniuszból megindult, a Wehrmacht legyőzhetetlenségérol költött mítosz szertefoszlott. A horthysta tisztikart 1944 szeptemberében már nem tekinthetjük teljesen homogén testületnek. Többen — ha nem is hangoztatták — eljutottak arra a viszavonhatatlan következtetésre, hogy a háború elveszett és Magyarországnak is ki kellene lépnie a német szövetségből. Az evvel járó következményeket azonban a bizonytalanság miatt nem merték végiggondolni. Nem látták a jövőjüket, különösen azt: mi lesz, mi vár a tisztikarra szovjet győzelem után ? Nem mertek előre nézni, csak hátra. Olyan megoldást óhajtott ez a réteg is, ami visszahozza számukra a megszakadt békés tiszti életet. Szervezkedés, ellenállás és cselekvés szóba sem jött. Megnyilatkozás, véleménycsere, a háború elvesztésével kapcsolatos problémák megvitatása csak egészen bizalmas és szűk 41

HIL: A békeelőkészítő bizottság katonai iratai: VII/10. Kóry Kálmán vk. ezds. nyilatkozatából. 42

Uo. VII/13. 03121. lap. 43

Pl.: Borgóprundon a m. kir. 33. hgy. z. 2. századának parancsnoka.