Századok – 1969
Tanulmányok - Szekeres József: A fővárosi népbiztosság 347/II–III
362 SZEKERES JÓZSEF addig szükséges kórházról-kórházra való járkálást, ami különösen terhes volt a beteg vagy hozzátartozói részére. Megszüntették a különszoba rendszert, amelynek alapján az, akinek elegendő pénze volt, különleges, kedvező kezelésben és ellátásban részesült. Április 5-én köztulajdonba vették az összes budapesti szanatóriumot, a következő napon pedig elrendelték a kórházak központi vezetés alá helyezését. Ezzel egyidejűleg a szentekről és hercegnőkről elnevezett kórházakat a haladó orvostudomány nagy alakjairól nevezték el. A jól jövedelmező fővárosi fürdők is köztulajdonba kerültek a népbiztosok intézkedései nyomán. A fürdők eddig a burzsoázia privilégiumát képezték s a köztulajdonbavétel lehetőséget nyújtott, miként a színházaknál is, hogy fenntartva az addigi magas belépő jegyárakat illetve helyárakat, a szakszervezeteken keresztül mégis ingyenes, vagy mérsékelt árú jegyekkel lássák el a munkásokat. Április 3-án a fővárosi Dunafürdők, április 6-án pedig az összes budapesti fürdők és vízgyógyintézetek köztulajdonba kerültek. Á rendelet egyben kötelezte a tulajdonosokat az üzemek vitelének további fenntartására. Ilvmódon összesen 21 jelentősebb fürdőre és vízgyógyintézetre lehetett kiterjeszteni a köztulajdonbavételt. De a városi vezetők előtt teljesen világos volt, hogy a meglevő fürdők nem elégségesek a városi szükségletek ellátására, ezért új fürdők létesítésére is gondoltak s már ekkor megkezdték az új Duna-strandfürdő építését a Római partnál, amely a nyári időszakra azután el is készült. Az oktatásügy területén is előrehaladás történt. Április 3-án tartották az újonnan kinevezett fővárosi iskolavezetők első értekezletüket, ahol Dienes népbiztos ismertette feladataikat és beszélt a proletártanítók hivatásáról. Április 10-én a főváros összes iskoláiban és tanfolyamain megkezdődött a forradalmi események miatt szünetelt tanítás. Április 12-én a magánkézben levő nevelési és oktatási intézményeket vették köztulajdonba, hogy általánosan megvalósuljon a szocialista szellemű tanítás az összes fővárosi tanintézetben. A fővárosi népbiztosság a közlekedés területén is arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló közlekedési eszközöket a proletariátus szolgálatába állítsa és hogy a lehetőségekhez képest biztosítsa a városi közlekedés zavarmentes fenntartását, a munkáskerületek forgalmi rendszerének javítását. Ezt a célt szolgálta az Andrássy úti omnibuszforgalom beszüntetése és az itt felszabadult járműveknek a peremkerületek közlekedésének javítására való felhasználása: „Abból a célból, hogy a rendelkezésre álló közlekedési eszközök a dolgozó proletárság érdekeit szolgálják, szükségesnek tartjuk, hogy a meglevő omnibuszjáratok olyan helyeken rendeztessenek be, ahol a munkásság jogos forgalmi igényeinél fogva azokra tényleg szükség van. Elrendeljük ennélfogva, hogy az Andrássy úton ezidőszerint meglevő omnibusz-közlekedés megszüntessék s az ekként felszabaduló ló- és fogatállománnyal egyfelől a X. ker. Gyömrői úton és környékén lakó, valamint az ottani gyárakban és ipartelepeken dolgozó munkásság közlekedési szükségletének kielégítése érdekében a Liget-tértől kiindulóan az Alsóvaspálya utcán és a Gyömrői úton egészen a Hazai Kőolajipargyár telepéig, mintegy 3,5 km távolságon, másfelől a lágymányosi gyártelepek munkásai által eddig nélkülözött nyilvános személyszállítás céljára a Gellért-tértől a Budafoki úton egészen a Bäck gyárig mintegy 3,2 km vonalon rendszeres társaskocsijáratok rendeztessenek be. Elrendeljük továbbá, hogy a Szt. László úton a Szénpályaudvarig eddig 3 kocsival fenntartott járatot további 3 kocsival, a Vöröskereszt kórházi forgalom pedig további 1 kocsival sűríttessék. A Széna-tér Marcibányi-tér között levő
